×

Részletek a Kortárs folyóirat szeptemberi számából

Tandori Dezső: Tematizálatlan

Oravecz Imre: Ókontri

(részlet)

Megzörgették az ablakot. Steve felriadt. Azt hitte, csak álmodta, de rájött, hogy nem: megint zörgettek.

Kikelt az ágyból, és az ablakhoz botorkált. Kint világított a hold. Mihály állt az ablak alatt, és integetett a kezével, hogy nyissa ki.

Kinyitotta.

– Tűz van, Stiff, tűz! A szalmakazal! – kiáltotta még, de ezt már Steve nem hallotta, mert becsapta az ablakot, és visszaszaladt az ágyhoz. Belelépett a bakancsába, és alsónadrágban, ahogy volt – mindig abban aludt, a pizsamá­ ból csak a kabátot szenvedhette –, kirohant a házból az udvarra.

– Az idei szalma – közölte Mihály két vödörrel a kezében a kút felé igyekezve.

Steve lángokat nem látott, de a szénakazalon túlról nagy fényesség áradt felfelé, és ropogást is lehetett hallani.

 

Márkus Béla: Röpiratok változatai

Csoóri Sándor a hatalom látóterében, 1. rész

Kétségtelen, kell ahhoz némi léhaság, felszínességgel fölérő nagyvonalúság, hogy immár több mint fél évszázadra visszatekintve Csoóri Sándornak a mindenkori politikai hatalom helyzetével, szerepével kapcsolatos megnyilvánulásait összefoglaló egyszerűsítéssel a röpirat műfajába soroljuk. Erre a könnyelműségre, mégis, több tényező indít. Főként kettő.

 

Tanos Márton: A befogadás kínjai

Művészetproblematika Krusovszky Dénes Múzeum, nappal és Múzeum, éjjel című verseiben

„Mert most tükör által homályosan látunk [...]”, hangzik Szent Pál szállóigévé lett gondolata – Károli Gáspár fordításában (1Kor 13,12) –, egyik első fönnmaradt példájaként azon szövegeknek, amelyben a tükör ismeretelméleti metaforaként szerepel. A tükör – hol felületének ambivalens volta, azaz a testtől elkülönböző kép okán, hol a „torzító tükör” jelensége által – a dolgokra irányuló megértésünk egyik legalapvetőbb alakzatává vált, legyenek azok konkrét vagy akár elvont természetűek. 

Elemi befogadási sémánk például a művészettel kapcsolatban, hogy a műalkotásra mint a világ vagy legalábbis valamilyen reália – jelenség, eszme, probléma – tükrére tekintünk, de nemritkán egy műalkotásban egy másikat pillanthatunk meg, amely mozzanatban egyszersmind föltárul kapcsolatuk lényege is.

 

Palojtay Kinga: Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér 

Godot-ra várni vagy a Messiásra, Irimiásra vagy báró Wenckheimre, mindegy is, hiszen várni jó, addig reménykedhetünk, táplálhatjuk szívünkben a kis rőzsetüzeket, hogy majd jön valami, lesz valami, ami jobb, mint ami most van, lesz valaki, aki helyettünk és nekünk megváltoztatja a dolgokat, a körülményeket, a rendszert, a politikát meg esetleg az időjárást, de az biztos, hogy legalább a várost és annak minden lakóját, rajtam kívül, természetesen, mert velem nincsen semmi gond, engem nem kell megváltoztatni, én csak a körülmények áldozata vagyok, bezzeg a postás, a könyvtáros, az iskolaigazgató és a polgármester, nem beszélve a plébánosról és a rendőrfőnökről – de ne feledkezzünk meg a hajléktalanokról és az árvaházi semmirekellőkről sem –, őket nagyon is és haladéktalanul meg kell változtatnia annak, aki eljön, mert azt mondta, hogy eljön, tehát megígérte, az újságok is megírták, ide jön, hazatér, hisz mindenki hazakívánkozik végül, miért pont ő ne, a báró, akit még az ifjúkori szerelme is visszavár, A regény nagykompozíciós szerkezetében elsősorban egy zenei mű részleteinek egymás mel-lé helyezése érvényesül. A tartalomjegyzékben a csinnadratta zene hangjainak megjelenítése fejezetjelölőként mutatja ezt. Az egymást követő fejezetekben és szakaszokban egyes témák hasonló változatossággal bukkannak fel, mint egy szimfóniában. A szereplői szólamok is mint egy- egy hangszercsoport lépnek az olvasó elé, s mind- egyikhez külön-külön stilisztikai jellemző is társul.

Pályázat

A Kortárs folyóirat pályázatot hirdet tudományos értékezés készítésére.

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

A Kortárs szeptemberi számából ajánljuk

Tandori Dezső: Tematizálatlan 

Oravecz Imre: Ókontri

Márkus Béla: Röpiratok változatai. Csoóri Sándor a hatalom látóterében, 1. rész

Tanos Márton: A befogadás kínjai. Művészetproblematika Krusovszky Dénes Múzeum, nappal és Múzeum, éjjel című verseiben

Palojtay Kinga: Krasznahorkai László: Báró Wenckheim hazatér

Bővebben