Film

Magyarok Londonfalván

Interjú Józsa Lászlóval, a Menjek/Maradjak producerével
Benke Attila
2014. július 31. csütörtök

Maradni a bizonytalan­ságban vagy mene­külni az isme­ret­lenbe? Nem könnyű kérdés, ahogy azt a Menjek/Ma­radjak New York-i és lon­doni részé­ben is lát­hattuk. Erről és a doku­mentum­film-soro­zatról kér­deztük Józsa László pro­ducert.

Film

Lélekzene és szinkronkatasztrófa

John Carney: Szerelemre hangszerelve
Szövényi-Lux Balázs
2014. július 24. csütörtök

Akik látták (vagy nem látták) az Egyszer című zenés ír filmet, most meg­néz­hetik drágább, csillo­góbb és han­gosabb ver­zióját. Meg­lepő, milyen jól­esik másod­jára is, milyen jól mű­ködik a klasszi­kus recept. Pedig a magyar fordí­tás ren­desen a film ellen dol­gozik.

Film

A hétköznapi őrület meséi

Pierre Salvadori: A házmester
Csiger Ádám
2014. július 17. csütörtök

Pierre Salvadori az utóbbi évek­ben két, Audrey Tautou fő­sze­rep­lésé­vel készült rom­kommal halla­tott magáról. A Cathe­rine Deneuve nevé­vel fém­jelzett A házmes­terben azon­ban a románc helyét pszicho­lógiai dráma veszi át, a rende­zőt az őrült szere­lem helyett immár pusztán az elme­baj érdekli.

Film

Pillanatkép a vidám barakkból

Böszörményi Géza: Szívzűr
Benke Attila
2014. július 10. csütörtök

Vérbeli szórakoztató filmet újított fel a MaNDA nyárra, Böször­ményi Géza csehes be­ütésű, Szívzűr című szatí­ráját. A film humo­rosan mesél a nyolcva­nas évek késő kádári pos­ványáról.

Film

Elnevetett filmipar

Miért rosszak a magyar vígjátékok?
Benke Attila
2014. július 1. kedd

Sokan mondják, hogy a magyarok vígjátékban a legerősebbek, mely állítást az utóbbi évtizedek nézettségi adatai támasztják alá. Nézőszám és hagyomány szempontjából tehát nincs ok a panaszra, viszont a filmkomédiák monopóliuma annál több esztétikai problémát generál.

Film

Lánysorsok Törökországban

Yesim Ustaoglu: A pokol kapujában
Kovács Patrik
2014. június 30. hétfő

Yesim Ustaoglu ötödik egész estés pro­duk­ciója lassan höm­pölygő, érzé­keny film. Az alko­tó hiány­tala­nul leltá­rozza a pátriá­jából elvá­gyódó tiné­dzser­lány magán­életi problé­máit, sőt az enyhén melo­drámai fogal­mazás­mód még jól is áll e darab­nak. A pokol kapu­jában valódi eré­nyeit mégis másutt érde­mes keresni.