Ottlik Emléknapok 2013
Kvízjáték – május
A Kortárs és a Hadik Kávéház közös irodalmi kvízjátéka
A játék és az olvasás örömén túl a helyes megfejtők közül havonta egy szerencsés a Hadik Kávéház 5000 forintos kuponjával és egy egyéves Kortárs-előfizetéssel is gazdagodik.Hírek, események
Pesti Bölcsész Akadémia
Az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatóinak nyilvános előadássorozata.
2013. február 25. – május 24.
ELTE BTK, Doktori Kiválósági Központ, nagyelőadó
Bővebb információk: pestibolcseszakademia.blog.hu/MŰÚT
Májusi KorTÁRSunk a muut.hu!
Kattints át, megéri:
Sloterdijk esszéje Foucault-ról
Visky András írása
Interjú Vida Gáborral új novelláskötetéről
Antal Balázs naplóbejegyzése
Lakatos István Lencsilány és a Kisgömböc című képregényeKulter.hu
- Turi TímeaUtólag belátni Apák és anyák; de legalább házasok, akik évek után is zavarba jön [...]
- Evellei KataMeddig tart a költészet, és hol kezdődik a filozófia? Hol húzódik a határ önmagu [...]
- Harmos NoémiA szabályosat felváltja a szabálytalan, a kijelentést a kérdés, a nem lehet hely [...]
- Zahorján IvettÜtős grunge és stoner hangzás, vérbeli underground koncerthangulat, kisvárosi sz [...]
admin bejegyzései
Pimasz Józsi, régen és ma
Józsi, egy nagypolgári család elkényeztetett gyermeke gyilkos galócás nadrágjában pimaszkodik, felesel, rendre zavarba hozza képmutató környezetét. De ki is ő valójában? S mit tehetünk érte/ellene, mert bizony még a Magyar Uriasszonyok Lapjának sincs mindenre receptje. A lazán összefűzött, ironikus hangvételtől sem mentes jelenetek során felsejlik egy morális és gazdasági válság sújtotta társadalom rajza a Pinceszínházban.
Instant művészfilm
Szergej Loznyica Ködben című műve a fesztiválozásra szánt filmek mintapéldája. Minden megvan benne, amit a fesztiválok válogatói elvárnak egy kelet-európai alkotástól, azonban az egyszeri – legyen akár művészfilm-rajongó – nézőben a legvalószínűbb kérdés a film megtekintése után a „Miért nem jöttem ki a felénél?” lesz.
Járj Ottlikkal!
Ottlik Géza 101. születésnapjára emlékezve nemcsak az Ottlik Emléknapok rendezvénysorozat kínált programot. A Hosszúlépés. Járunk? szervezésében igazi irodalmi sétán barangolhattuk be az író gyerekkorának legfontosabb budai helyszíneit. Regénysorainak topográfiai dimenziói keltek életre a városrész megannyi részletében, mely a rohanó hétköznapokon ritkán látható arcait is megmutatta, a járt útról a járatlanra térve.
Erőszak és erotika az Operában
A Magyar Állami Operaház negyven év után újra műsorra tűzte Richard Strauss ritkán játszott operáját, az Ariadné Naxosban-t. Anger Ferenc rendező a halál és az erotika felől közelített az anyaghoz: az előadás első fele az erőszakban, a második a szexuális utalások sokaságában bővelkedik, nagy mértékben megosztóvá téve a darabot, ami zenei teljesítményben még így is igazi élményt nyújt.
Gatsby vagy nem Gatsby?
Gatsby vagy nem Gatsby? A mindig megosztó Baz Luhrmann ezúttal is nehéz helyzetbe hozta a kritikusokat. Vajon ízlésficamban szenvedő pszeudo-művésszel, vagy a kultúra sajátos nyelvét beszélő alkotóval állunk szemben? Mennyire nagy ez a Gatsby? A Kortárs Online-tól Szövényi-Lux Balázs vállalkozott az árnyaltabb értékelésre.
Fabrizio Plessi Magyarországon
Egy 1968-as villámlátogatástól eltekintve először járt Magyarországon Fabrizio Plessi, az egyik legnépszerűbb olasz kortárs művész, aki hírnevét az általa bevezetett videóinstalláció műfajának köszönheti. Ezúttal a Ludwig Múzeumban szervezett előadás-sorozat keretében megrendezett beszélgetésen találkozhattak vele az érdeklődők.
Elmélkedés Ishii Junyával
A harmincéves, folyamatosan úton lévő japán színész-táncos-koreográfus, Ishii Junya hat éve járt először Magyarországon, és azóta is visszatérő vendégünk. Sosem telepedne le Londonban vagy Yokohamában, szívesebben meditál zen templomokban és budapesti fürdőkben. Lassúság, belső mozgások és párbeszéd – ezekről is kérdeztük legújabb budapesti szereplése, az Asagao kapcsán.


Nagy a baj a kultúrában, ezért „új, demokratikus és nemzeti” művelődéspolitikára lenne szükség – fogalmazódott meg azon a konferencián, amelyre a Politikatörténeti Intézet és a Minerva Egyesület szervezésében került sor, s amelyen neves értelmiségiek vitatták meg a legfontosabb kultúrpolitikai teendőket. Az eszmecsere hol mérsékeltebben, hol szenvedélyesebben zajlott, sőt a meghívott politikusok szinte ölre mentek bizonyos kérdések kapcsán, de a diskurzus legalább megindult.