Eőry Emil

Eőry Emil művészetét egy mindig megújulni kész, egyéni ízű, tiszta ideákat és paradox helyzeteket egyaránt felmutatni képes, józan modernség jellemzi. S ezért e becses józanságért se életében, se művészetében nem hajlandó átlépni bizonyos határokat. Alkotásaival tehát nem felforgatni és megbotránkoztatni akar, nem a sötét erőket kívánja felébreszteni az emberben, épp ellenkezőleg, mértéktartásával, bölcsességével, egyensúlyozó magatartásával, formai és kompozíciós bravúrjaival, esetenként heroizmusával, keser-iróniájával és lényegre tapintó groteszkségeivel az értelem megvilágosodását, a lélek és a szellem érzelmi, gondolati, esztétikai és erkölcsi megtisztulását kívánja szolgálni.

Megfigyelhető, hogy formai meglátásai, kérdésfeltevései már önmagukban is filozofikusak. Egyáltalán, az egész életműve egy merő bölcselet. Szinte nincs is olyan munkája, amely ne hordozná ezt az alapállását. Ennek az alapállásnak a tónusa azonban nagyon komoly, nagyon mély megfigyelésekből és tapasztalatokból táplálkozik. Sokszor az az érzésünk, hogy életszemlélete – éppen őszinteségéből fakadóan – nemcsak hogy melankolikus, de olykor-olykor a rezignációtól és a pesszimizmustól sem áll távol. Sőt, azt is ki kell mondanunk, hogy már a pályakezdése is számveté­sekkel indult. S azóta is minden munkájában ez történik vele: számot vet az élettel, hivatással, művészettel, művészettörténettel, stílustörekvésekkel, divatokkal, önkorlátozással, önhittséggel, logikával, színekkel, formákkal, kompozíciókkal, témákkal, elődökkel, alkotói rokon lelkekkel, származással, társadalmi létformákkal, közösségekkel, egyénekkel, önarcképével, hitével, vallásával, természetlátásával, politikával, esszenciális létérzéssel…

Mert Eőry Emil az univerzális reneszánsz polihisztorok kései utóda. Stílus-bolyongásaiban, stílus-énjeiben, stílus-szerepeiben amolyan mindig úton lévő – „szellemféle” –, világító rész-egész ember, aki valójában nem stílust, hanem kifejezést keres művei megszületéséhez. Kis- és nagyszobrokban, emlékművekben, érmékben, domborművekben, plakettekben, festményekben és grafikákban gazdag munkássága megkerülhetetlen jelensége a magyar képzőművészeti élet kortársi színterének.

Legyen övé az idei KORTÁRS-díj!