PASOLINI – PIETÀ

Pier Paolo Pasolini meggyilkolásának negyvenedik évfordulóján

A Tevere-parti kötélverők templomának
hátsó falán Pasolini egy plakáton jelent meg,
egy harci lobogó tépett vásznán:
egyszerre mint a fiát gyászoló Mária
és mint mártír, mint vértanú, mint guerilla.

„Amíg az ember meg nem hal, addig nem tudhatja, hogy kicsoda.”
Pasolini

Magányos harcos arcod messze pusztult – – –
A mozik fehér vetítővásznán, a televíziók
képernyőjén olykor – föltűnően ritkán! – „leperegnek”
evangéliumi tisztaságú, éltető, üdvözítő képsoraid:
képei a Te ANGYALI AGRESSZIÓDnak,
és megjelenik igazi oka annak a gyáván,
szívet sebzően, brutálisan gyilkoló, Felbérelt
Halálnak, amit te szárnyas sorsoddal oly merészen,
bűneiért végre bűnhődni kihívtál! Műveid mind:
kiégett, kihűlt csillag-romok hanyatló fényei
a kozmikus köztemetőben… de meglehet:
tetszhalott sugaraik filmjeidben,
verseidben riadnak éltetően
régi forrás-fényeikre fel – – –
Neked a halál: nem halál, de jelző láng, tűztiszta üzenet!
„Az életút és a pillanat” Tenéked Pier Paolo
ugyanaz a győzelem, hiába lehetetlen…
Neked senki Isten nem hazudik Feltámadást!