Haláltündér

Színmű 2 részben, 1. rész

Szereplők

ÁDÁM – politikus

MILÁN – vállalkozó

ROBERTO – nőhabzsoló életművész

ZSEROM – fotós (mind harmincas éveikben)

LINA – főiskolai hallgató, alig múlt húsz

ZSENIKE – Lina barátnője, hasonló korú

DOCENS – ötvenes orvos

DÁMOSNÉ – negyvenes életvédelmi százados

Történik napjainkban

A félhomályos színpadon egy fiatal lány ül szinte magzatpózban. Nem látjuk a mögötte lévő teret, csak őt. Mire a csend és a mozdulatlanság elviselhetetlenné válna, megmozdul és megszólal.

LINA Azt hittem, könnyebb lesz. Hogy jobban fog menni minden. Szerettem volna örömet szerezni mindenkinek. Úgy örülni, ahogy anyukám örült nekem. Arra tanított, hogy szeresd a világot, az embereket, és akkor azok is szeretni fognak téged. (kis szünet) Mindenre megtanított, csak arra nem, mit csináljak, ha engem nem szeretnek, ha becsapnak, megcsalnak, kihasználnak, megaláznak. (megint kis szünet) Csak lenne mellettem valaki, aki segítene. Várok valakire. Vártam valakire, akit követnék mindenhová. De ezen a világon már nincsenek emberek, nincsenek igazi férfiak, akik megfogják a kezem, és vezetnek, és szeretnek. Tárgyak mennek az utcán, gépek vezetik az autókat, csak a gyerekek szemében van még valami remény. Egy kis remény. Nem tudom, talán a szeretet…

Szeretném átölelni a világot, hogy biztonságban legyen. Nincsen senkim. Lehetnék valakié. Lehetnék mindenkié. (lassan sötétség)

Egészen kivilágosodik a tér.

Tetőtéri lakás. Az osztatlan helyiség lakószoba, konyha, fotós műterem egyszerre. Valahol hátul egy sötétkamraszerű kuckó, amit nem látunk.

Nagy zajjal négytagú férfitársaság érkezik. Ledobálják a cuccaikat.

ROBERTO De jó, hogy ilyen közel laksz a pályához.

ZSEROM Csak ne nézzetek körül. Nálam ez a rendetlenség a rend.

ROBERTO Jó kis kéró. A tied?

ZSEROM Csak bérlem. Egy kolléga külföldre ment. Ő adta át.

MILÁN Frankó az egész. Itt aztán lehet bulizni. (az ablakhoz megy) És milyen pazar a kilátás!

ÁDÁM (mint egy előkelő idegen) Én tényleg csak egy félórára jöttem föl.

MILÁN Ádikám! Ne kéresd magad! Nem a parlamentben vagy.

ROBERTO Dehogyisnem. (kimutat az ablakon) Innen éppen rálátni a (gúnyosan) tisztelt házra.

ÁDÁM (halkan, Milánhoz) Már ezerszer kértelek, hogy ne Ádizzál engem. (a többiekhez) Engem vár a családom. És holnap még egy bizottsági ülés is lesz. (a zsebéből valamilyen gyógyszeres dobozt vesz elő, gyorsan bekap egy tablettát)

MILÁN Hagyd már a nyavalyába a politikát. Szomjas vagyok. Szomjasak vagyunk.

ZSEROM A hűtőben van sör. Talán elég lesz, de ha nem, akkor hozatunk.

ROBERTO Zserom, itt szoktad fényképezni a husikákat? Vagy ide már csak a fotózás után hozod őket?

ZSEROM Így is, úgy is. Mikor hogyan.

Közben dobozos söröket bontogatnak, isznak.

ÁDÁM Köszönöm, én nem. Még vezetek ma.

MILÁN Ugyan, ne már! Igyál! Téged megvéd a mentelmi jogod. Megmutatod az igazolványodat, és a kabátok tisztelegnek.

ROBERTO (szalutál) Miniszter úr! Vagy mi is vagy tulajdonképpen?

ÁDÁM Dehogy miniszter, honnan veszed?

MILÁN Miért nem vallod be az igazat? Szégyelled a foglalkozásod?

ÁDÁM Frakcióvezető-helyettes vagyok.

ROBERTO Na, legalább ezt tudjuk. Isten-isten. (iszik a sörből) Jó kis labdamenetek voltak. Milánkám, nyolc-négynél nem hittem volna, hogy megnyered.

MILÁN Mondjak valamit? Én se. De sose szabad feladni.

ZSEROM Ha éhesek vagytok, hozathatunk pizzát.

MILÁN Inkább a tévét kapcsold már be. Arról volt szó, hogy a döntőt nézzük.

ZSEROM (benyomja a készüléket, egy stadion zajai, meg a szpíker-hang) Ha ez kell, nesztek. Nem vagyok semmi jónak elrontója.

A továbbiakban a bemondó-hang végig halkan hallható; egy BL-döntő a közelmúltból.

ÁDÁM Nulla-nulla, ezek még semmit sem csináltak.

MILÁN Miért, te mit tettél ma? Megváltottad kicsi országunkat?

ÁDÁM (szigort erőltetve) Milánkám, ezt ne! (halkan) Ha kérhetem.

ZSEROM Gyerekek, most focizunk, vagy nem?

MILÁN Naná, hogy focizunk. Azért jöttünk, nem?

ÁDÁM Itt legalább nyugodtan nézhetem, nem kavar be senki és semmi.

ROBERTO Kajálni is kéne valamit.

Mind a képernyőt nézik.

ROBERTO Hát ez elég unalmas.

ZSEROM Unalmas? Még csak a tizedik percben vagyunk, mit akarsz?

MILÁN Tudod, mi mennyit izzadunk tíz perc alatt?

ROBERTO Persze, hogy tudom, ott szaladgáltam veletek én is, faltól falig, ha nem vettétek volna észre.

ÁDÁM Ez a squash tényleg fárasztó.

ZSEROM Akkor miért jársz?

ÁDÁM Az orvos mondta…

A többiek nevetnek.

ÁDÁM Igen, az orvos. Ne nevessetek! Kell a testmozgás.

ROBERTO Akkor miért nem úszol vagy teniszezel?

ÁDÁM Túl nagy a nyilvánosság. Ott sokan rám akaszkodnának.

ROBERTO Aha, szóval kerülöd a népet. És mi? Velünk miért állsz szóba?

MILÁN (a képernyőre mutat) Nézd azt a töketlent, hogy elrontotta.

ÁDÁM Miért-miért? A játszótársaim vagytok, nem?

ROBERTO Ez szép tőled.

Tovább nézik a meccset.

MILÁN Van egy olyan érzésem, hogy ezek éjfélig se fognak gólt lőni.

ZSEROM (újabb sörösdobozokat vesz elő) Az utánpótlás.

ROBERTO (méregeti a dobozokat) Ez rohadtul nem utánpótlás. Nincs valami más piád? Valami komolyabb? (nyújtózkodik) Fel kéne dobni ezt az estét valahogy.

ZSEROM (a konyhapultból elővesz egy palackot) Csak ez van.

ROBERTO (megnézi a címkét) Ez egy édes lötty.

ZSEROM Persze. A lányok hagyták itt a múltkor.

MILÁN (a dzsekijéből elővesz egy laposüveget, meghúzza) A többit közreadom.

ROBERTO (belekortyol) Ez pia! (Zserom felé nyújtja) Kérsz? Nesze.

ZSEROM Nem, kösz, nem szoktam töményt inni.

ROBERTO Se itatni? (halkan) Valami más nincs?

ZSEROM Mire gondolsz?

ROBERTO Amire te.

ZSEROM Ja… fű az nincsen.

ROBERTO Tudnék szerezni. (a háttérbe húzza Zseromot, elvonulnak a konyhapult felé. Roberto valamit sugdos neki, de nem halljuk, mit)

MILÁN (halkan) Ádi! Bocs, Ádám, beszélnünk kéne arról a szállodatenderről.

ÁDÁM Épp most… Nézd, mekkora helyzet volt…

MILÁN Épp most. Ez a legjobb alkalom. Ők elvannak egymással. (Zseromékra mutat, akik a háttérben tárgyalnak) Megígérted…

ÁDÁM Megígértem, de vannak szempontok. Más is bekavarhat.

MILÁN Neked? Bekavarhat? A miniszter a tenyeredből eszik.

ÁDÁM Jó, jó, meglátom, mit tehetek.

MILÁN Ajánlom is.

ÁDÁM Mi az, fenyegetsz?

MILÁN Ugyan már. Tudod, hogy nem leszek hálátlan. Soha nem maradtam adósa senkinek. Nekem még vidéki erkölcseim vannak. Kunsági erkölcsök…

ÁDÁM (hangosan) Tizenegyes!

MILÁN Feldobta magát.

ÁDÁM Nem adta meg… Mindjárt vége a félidőnek, és semmi.

ROBERTO (visszatérnek a konyhapulttól) Tuti, hidd el nekem. Ismerek valakit, aki bevállalja. Nagyon dögös.

ZSEROM Pénzért?

ROBERTO Naná, majd ingyen. Neki ez a biznisze.

ZSEROM Ezért én még nem fizettem senkinek.

ROBERTO Neked nem is kell. Kattintasz párat, és a kis modell máris hanyatt dobja magát.

ZSEROM Meg kéne kérdezni, hogy ők mit szólnak.

ROBERTO Nem hinném, hogy olyan nagyon tiltakoznának. Hiszen férfiak. Vagy nem?

A tévéből reklámzene szól.

ZSEROM (odalép a készülékhez) Szünet? Mennyi az eredmény?

ÁDÁM Semmi eredmény.

MILÁN (megszólal a telefonja, arrébb megy) Bocs… Mi a búsért hívsz? … Focizunk, igen, focizunk… Éjfélre elintézem, mondtam már… Micsoda?… A szemétláda… Megállapodtunk, hogy fifti-fifti… (halkabban) Majd ráijesztünk… Okés… Csá… (kinyomja a készüléket)

ROBERTO Nem vagytok éhesek? Eleget sportoltunk, kajálni kéne.

MILÁN Valami pizzáról volt szó, nem?

ROBERTO Arról, arról is. Meg másról.

ZSEROM Rendelhetnénk.

ROBERTO Rendeljünk?

Ádám és Milán hallgatnak.

ROBERTO Akkor rendelünk. (előveszi a telefonját, nyomkodja a számokat) Hellóka, kicsim… Mi a pálya? Ráérsz ma este?… Megismételhetnénk a múltkorit… Na, gyere… Pedig jó fogást csinálhatnál velünk… Négyen vagyunk…

ZSEROM (kíváncsian fülel, grimaszol) A négyek bandája.

ÁDÁM Már ő is politizál.

MILÁN Ez nem pizza. (Ádámhoz) Szerinted?

ROBERTO Akkor küldhetnél valakit magad helyett… Hozzád hasonlót… Négyen, igen négyen… Mennyi?… Nem lesz egy kicsit sok?… Hívjál, de igyekezz, kicsim. (kinyomja a készüléket) Ő nem ér rá, de szervál valakit maga helyett. Apám, ha látnád ezt a csajt, biztos nem kattintani akarnál.

ZSEROM Most egy lányt rendeltél?

ROBERTO Leült ez a program. Unatkozom.

ZSEROM És ők? Hogy adjuk be nekik?

ROBERTO Talán ők is férfiak, nem? Most majd kiderül.

ZSEROM Ez a parlamenter elég fura alak. Van benne valami, ami nem tetszik nekem.

ROBERTO Nekem se, de nem őt kell… (félreérthetetlen mozdulatokkal jelzi, hogy mit kell csinálniuk)

ZSEROM Százezer? Forint? Nem semmi.

ROBERTO Komoly. Ez a tarifa. Házhoz jön, és szorozva néggyel. Megszervezem nektek. Csak nekem csinálja ennyiért.

ZSEROM Te így szoktál csajozni?

ROBERTO Így is. Mi a rossz benne? Tiszta ügy. Adok valamit, és kapok valamit érte.

ZSEROM Te nős vagy?

ROBERTO Miből gondolod? Hagyjál már. (odamutat Ádámra és Milánra) Ők viszont azok. Mérget vennék rá.

(Megszólal Roberto mobilja.)

ROBERTO Mi a hír, kicsim?… Máris?… Fantasztikus vagy, neked is leesik majd valami… A címet bemondja a barátom… Micsoda?… Igen, mind úriemberek vagyunk. (átadja a telefont Zseromnak) Diktáld be!

ZSEROM (halkan beszél a készülékbe, majd visszaadja) Jönni fog. Pár perc múlva itt lesz.

ROBERTO Sínen vagyunk. Huszonegy éves. És a barátnője.

MILÁN (közelebb lép hozzájuk) Miért fontos, hogy hány éves a pizzafutár?

ZSEROM Nem pizzafutár.

ÁDÁM (idegesen bekap egy újabb tablettát) Szükségem van rá.

ZSEROM Egy lány. Csak egy lány. Egy olyan…

ÁDÁM Milyen olyan? Nyögd már ki!

ROBERTO Egy profi.

ÁDÁM (felfigyel) Micsoda? Profi? Talán egy kurva?

ROBERTO Én a helyedben nem használnék ilyen éles szavakat. Talán a parlamentben, ott igen.

ÁDÁM Ugye, ez valami vicc?

ROBERTO Dehogy vicc. Eszemben sincs viccelni veletek.

ZSEROM Komoly. Mindjárt megérkezik. Azt ígérte.

ÁDÁM (indulna kifelé) Na, köszönöm, ennyi nekem ebből elég.

MILÁN Mit ugrálsz? Legalább várd meg a csaj belépőjét.

ÁDÁM Még csak az kéne!

MILÁN Ilyenkor szoktál a családodra és a gyerekeidre hivatkozni.

ROBERTO Állítólag egy bébiszitter.

ÁDÁM Még hogy bébiszitter? Ez hiányzik csak nekem. Ezt ellenem eszeltétek ki? Mi van, ha felismer?

ROBERTO Ne félj, fiatal lányok nem szokták nézni a parlamenti közvetítéseket.

ÁDÁM Akkor se. Nem mehetek bele ilyen szituációba.

ROBERTO Vedd úgy, hogy most ez a szitu. Nem lehet olyan rossz, neked se.

ÁDÁM Ne csináljátok ezt velem.

Roberto és Zserom élénken figyelik a vitát.

ROBERTO Most bebizonyíthatod a férfiasságod, amivel úgy kérkedtél a pályán, hogy semmi baj nincsen vele.

ÁDÁM Nem tudom, miről beszélsz.

MILÁN Nyugi, nem fogja megtudni senki sem ezt a kicsi kalandot a tieid közül.

ROBERTO Miből gondoljátok, hogy a politikusoknak nem áll fel? Vagy a hatalom akkora élvezet? Csak arra gerjednek?

MILÁN Fején találtad a szöget. Tényleg arra gerjedhetnek, hiszen alig van nő a parlamentben. (megszólal a telefonja) Anyukám, most le kell tennem, fontos megbeszélésen vagyok… Tedd el a vacsorámat… Még legalább egy óra. (kinyomja) Bassza meg, ilyenkor hív… Na, most meg mi van? Ilyen egy házasság…

Az ajtócsengő valamilyen dallamot játszik.

ROBERTO Ő lesz az. Zserom, nyiss ajtót!

MILÁN Most már én is nagyon kíváncsi vagyok.

ÁDÁM Ebből nekem elég. (indulna kifelé, közben Zserom beengedi a lányt)

ZSEROM Helló! Ez igen…

LINA (belép, de megáll az ajtóban; semmi kihívó nincs az öltözékében és a viselkedésében, ha csak az nem, hogy álarcot visel, megjelenésével mégis lenyűgözi a férfiakat) Jó estét! Zseni küldött, a barátnőm. Lina vagyok.

MILÁN Apám, nem hiszek a szememnek.

ROBERTO Helló, édes! Én telefonáltam, ők meg a barátaim. De nem mondunk neveket. Gondolom, téged se Linának hívnak.

ÁDÁM (zavartan) Folytatódik a meccs, vége a szünetnek. (leül a tévé elé)

LINA (csak áll bátortalanul) Engem Evelinnek.

ROBERTO Tegeződünk, nem?

LINA (zavartan igazgatja a ruháját) Igen. Ha úgy kell. Ha úgy szokás…

ÁDÁM (a képernyőről a lányra emeli a tekintetét, megbámulja)

ROBERTO Ha úgy kell? (elképedve) Te még nem…

LINA Mit nem?

ROBERTO Szóval… még nem voltál így?

LINA (némán rázza a fejét, a szoknyája szélét húzogatja)

ROBERTO Ja, igen. A pénz. Összedobjuk, gyerekek.

MILÁN Mennyi?

ROBERTO Fejenként huszonöt.

ÁDÁM Micsoda? Mi huszonöt?

MILÁN Ne sokalld! Értékarányos. Nézd meg jobban!

ÁDÁM Meccset nézni jöttem.

ROBERTO (pénzt számol) Ez ötven.

MILÁN Befizetlek, isten bizony. (sejtelmesen) Majd kárpótolsz.

ÁDÁM (bámulja a képernyőt) Nem kell.

MILÁN Nem maradhatsz ki ebből. (beteszi kettőjük részét)

Odaadják Linának a pénzt. A lány meg se számolja, elteszi a táskájába.

ROBERTO Levennéd az álarcodat?

LINA (idegesen) Azt nem.

ROBERTO Az extra? Mennyi?

LINA (már határozottan) Nem. Nem veszem le. Megmondtam Zseninek, hogy csak így…

MILÁN Zseni, ki a zseni?

ROBERTO Ne izgulj, nem te vagy.

LINA Merre van a fürdőszoba?

ZSEROM Ott hátul, balra. Ne ijedj meg, az a sötétkamra is.

LINA (eltűnik a férfiak szeme elől)

MILÁN (füttyent és a térdére csap) Délután még nem hittem volna ezt!

ZSEROM Úgy néz ki, lesz itt egy-két labdamenet.

ROBERTO Mindenkin elront valamit a természet. Nekem elhihetitek… Akinek szép az arca, annak lóg a melle. Vagy egyszerűen nincs neki. Aki meg bomba alakú… mesélhetnék nektek.

ZSEROM Ez a lány viszont tökéletes, szívesen fényképezném.

ROBERTO Azt elhiszem. Ki lesz az első, fiúk?

ÁDÁM (dühösen) Én biztosan nem.

MILÁN Mehetünk együtt is. Ha esetleg félsz…

ÁDÁM Még csak az hiányzik.

ROBERTO Nem is rossz ötlet. Ki kéne próbálni. Egy trió… Dobos, billentyűs, szaxofonos (nevet a saját szellemességén).

ZSEROM Szerintem ez egy totál amatőr csaj. Némelyik modell sokkal durvábban viselkedik.

ROBERTO Annál jobb nekünk.

MILÁN Na, de tényleg. Ki megy elsőként a harctérre?

ZSEROM Van gyufád?

ÁDÁM (kivesz a zsebéből egy elegáns öngyújtót) Tessék.

ZSEROM (nevet) Nem rágyújtani akarok. Láttam egy filmet, ahol gyufával sorsoltak.

MILÁN (levesz a bejárat melletti fogasról egy pórázt) Zserom, neked kutyád is van?

ZSEROM Itt felejtette valaki.

MILÁN Tudod, hogy ezt egész másra is lehet használni? (megsuhogtatja a levegőben) Gyerekkoromban ilyennel kergetett az apám, ha nem etettem meg idejében a disznókat.

ÁDÁM Meg vagy őrülve?

MILÁN Ugyan már. Szívesen kipróbálnám.

ROBERTO Jó, jó, csak nehogy leléceljen.

ZSEROM (kihúz egy fiókot, és felmutat egy bilincset) Tessék.

ROBERTO Ez igen. Látom, mindenre fel vagy készülve.

ZSEROM Kellék. Egy fotózásról maradt itt.

MILÁN Én kipróbálnám mind a kettőt.

ROBERTO Ez nincs benne a tarifában. Külön pénz.

MILÁN Most már itt van. Nem szökhet meg. Százezret kapott. Tudjátok, az mekkora pénz? Persze, hogy tudjátok.

ZSEROM A havi rezsim se jönne ki belőle.

ROBERTO Lányok nélkül.

ZSEROM Persze te ingyen gyűjtögeted a kis madárkáidat.

ROBERTO Apropó, kérdezni akartam, hogy le is filmezed őket? Nincs egy-két szalagod, bemelegítésnek?

MILÁN Minek ide bemelegítés? Megy ez magától. Na, ki lesz az első?

ZSEROM Ha nagyon akarsz, menj te. Óvszer a tükör előtt, a polcon.

ROBERTO (kiszól a sötétkamrába) Kisasszony! Látogatója érkezett.

MILÁN Nem is egy.

ROBERTO Valaki nagyon látni akar téged, Lina.

MILÁN Akkor?

ROBERTO Szabad a pálya.

MILÁN Add ide! (elmenőben magával viszi a pórázt és a bilincset)

ZSEROM Ez megőrült.

ROBERTO (Ádámhoz) Mindig ilyen?

ÁDÁM Honnét tudjam?

ZSEROM A te barátod.

ÁDÁM Barátom? Még csak az kéne!

ROBERTO Mégiscsak te ismered legjobban hármunk közül.

ÁDÁM Az ember nem mindig válogathatja meg az ismerőseit.

ROBERTO Gázos a pasi?

ZSEROM Játék közben is sejtettem, hogy valami nincs egészen rendben körülötte. Ahogy minden labdáért harcolt, mintha az élete függne tőle.

ÁDÁM Mindenkit legázol. Nagyon messziről jött. Úgy értem, alulról.

ROBERTO Ki gázol másodiknak?

ZSEROM Mindig aki kérdi. (nyújtja Roberto felé a piásüveget) Parancsolj, kérlek.

ROBERTO (mégis iszik) Pancs. Pinapancs. (röhög a saját viccén) Mondtam, hogy szerezhetnénk mást is. Nem kerülne sokkal többe, mint ez…

ZSEROM Én meg mondtam, hogy nem. Nem kell.

ROBERTO Művészkém, úgy nagyobb az élmény. Hidd el nekem. Próbáltam már. De ha nem, hát nem. (Ádámra mutat) Ez meg focifüggő.

ZSEROM Hogy állunk? Eredmény?

ÁDÁM Semmi. Hosszabbítás lesz.

ROBERTO Focizzunk kicsit, amíg…

ZSEROM Roberto, ez hányadik?

ROBERTO Nem látod? Ott a felirat, a nyolcvanharmadik perc.

ZSEROM Hányadik prosti, akit így húzol be?

ROBERTO Nem vezetek nyilvántartást.

ZSEROM De nem az első, nem is a második?

ROBERTO Heti egy-kettő, ha annyira kíváncsi vagy.

ZSEROM Csak győzzed lével, mi? Ha más nem számít.

ROBERTO A lé nem érdekes. Húszból kijön egy. Valahogy el kell költeni az örökségemet.

ZSEROM Örököltél? Úgy könnyű.

ROBERTO Meg benne vagyok egy tuti bizniszben. Nagyobb falat, mint a politika.

ÁDÁM (magában) Lefújta. Hosszabbítás lesz.

ZSEROM Rob, és a civilek? Velük hogy állsz?

ROBERTO Az a baj velük, hogy nagyon tapadnak. Mindegyik akar valamit, mert ismerik a pofámat. Többet szeretnének. Kapcsolatot, érted? A fizetősek jönnek és elmennek, kicsukhatom őket az életemből.

ÁDÁM Ez törvénytelen.

ROBERTO Törvénytelen? Majd megmondom, mi törvénytelen. Amit ti csináltok, az kinyitja a nem létező bicskát a zsebemben.

ZSEROM Nehogy már egymásnak essetek.

ROBERTO Ez tiszta dolog, értitek? Vágod, hogy milyen ragyogó, fiatal lányok jelennek meg egyetlen csörgésre? Ápoltak, intelligensek, még kedvesek is. Imádják a szexet.

ÁDÁM Akkor is törvénytelen.

ROBERTO Törvénytelen? Próbáld ezt nekik mondani, kinevetnek. Nincsenek gátlásaik. A nagymamáiknak még a kezét se lehetett megfogni. Ők meg azonnal élvezni akarnak. Ez a szexuális forradalom. Azt hiszik, hogy ők nyerték meg, de nekünk esik le minden gyümölcs a fáról.

ÁDÁM (fejével a sötétkamra felé int) Ez nem olyannak látszik.

ROBERTO Honnét tudod? Még kiderül, hogy egy szakértővel állunk szemben. Még nem voltál benn.

ÁDÁM De nem is leszek.

ROBERTO Az nem lehet. Nem különcködhetsz, nem vonhatod ki magad ebből. Még azt hinnénk, hogy impotens vagy. Mellesleg, három gyerek után már lehetnél… (nevet a saját viccén)

ZSEROM Soká jön.

ROBERTO Nyugi, mindenki sorra kerül. Egy mindenkiért, mindenki egyért… Olvastam ezt valahol… De hogy hol? Mit tudom én, mindegy.

MILÁN (csapzottan tér vissza) Hű, de meleg van odabenn. Elég szűk az az odú.

ROBERTO Kész? Megvolt?

MILÁN (leül a tévé elé) De még hogy. Minden oké.

ROBERTO Ennyi?

MILÁN Ne várj élménybeszámolót. Úriemberek vagyunk.

ÁDÁM Úriemberek? Leáll az agyam. Úriemberek…

MILÁN Szabad a pálya. Tessék tapasztalatokat szerezni.

ROBERTO Ha nincs ellene kifogásotok… (indul kifelé)

MILÁN (Ádámhoz) Melegen ajánlom.

ZSEROM Mit csináltál vele?

MILÁN Ne kíváncsiskodj! Közben úgyis arra gondoltam, hogy hol van elrejtve a kamera.

ZSEROM Sehol. A szemem a legjobb fényképezőgép.

ÁDÁM Ezt épp te mondod?

ZSEROM Megtanultam.

ÁDÁM (körbesétál, kinéz az ablakon, majd véletlenül feldönt egy nagyobb fotókartont) Ez mi? (felmutatja) Ezt is te csináltad?

ZSEROM Egy természetfotó.

MILÁN Mutasd! Egész jó.

ÁDÁM Olyan, mint egy festmény.

ZSEROM Csak nem lehet megélni belőle.

ÁDÁM Add nekem. Add el nekem.

ZSEROM Nem eladó. Az nem eladó.

A sötétkamra felől zajok hallatszanak.

MILÁN Hallom, jól elvannak.

ÁDÁM (visszaül képernyő elé) Itt meg még mindig semmi. (nézi a meccset)

MILÁN Mondtam neked, hogy itt nem lesz gól. Csak mi rugdossuk a gólokat.

ZSEROM Áruld el, hogy mit csináltál vele!

MILÁN Odabilincseltem a gázcsőhöz. Csak hogy ne ficánkoljon.

ÁDÁM (dühösen) Bravó, ez igen! Személyi szabadság súlyos megsértése.

ZSEROM A szíjat is használtad?

MILÁN Kihallatszott?

ÁDÁM Nem hiszem el. Hogy kerülök én ide?

MILÁN Most már benne vagy. Nyakig.

ÁDÁM Ha ez kiderül…

ZSEROM Miért derülne ki?

MILÁN (sokat sejtetően) Befogjuk a szánkat.

ÁDÁM (dühösen) Te húztál csőbe!

MILÁN Na, ne viccelj már! Én? Téged?

ROBERTO (visszatér, lerogy a tévé elé) Jó kis numera. Ezt nem néztem volna ki belőle.

MILÁN Elő volt készítve neked a terep.

ROBERTO Hogy áll a meccs?

MILÁN Nulla-nulla. A pályán. De itt már kettő-nulla a javunkra. Ádám! Te következel.

ÁDÁM Szó sem lehet róla.

ZSEROM Amíg eldől ez a kérdés… (lassan elindul a sötétkamra felé)

MILÁN Rajta, csak rajta.

ÁDÁM Az utolsó percek, nézzük! (tekintetét a képernyőre szegezi)

ROBERTO Van még sör?

ZSEROM (visszaszól) Nézz be a hűtőbe!

MILÁN Te még mindig itt vagy?

ZSEROM Megyek, megyek (eltűnik)

ROBERTO (telefonál) Helló-helló, kisangyal… Rögzítőre van állítva. Biztos dolgozik… Csak szeretném megköszönni… Őrült jó…

ÁDÁM (Milánhoz) Nem hiszem el.

ROBERTO Mindenki hálás, nagyon hálás. (Ádámnak int, hogy fogja be) Megkapta a magáét. Szia-szia.

MILÁN (Ádámhoz) Készülj! Mindjárt te jössz.

ÁDÁM A tizenegyeseket még megnézem.

MILÁN Te nem vagy normális.

ÁDÁM (keményen) Mi az, hogy nem vagyok normális?! Tudod, te mit beszélsz? Hogy kivel beszélsz?

MILÁN Képzeld, tudom. Sokat tudok, amiről nem gondolnád, hogy tudom.

ROBERTO Fasza! Mi fog kiderülni?

ÁDÁM Nincs olyasmi, amit ne vállalhatnék.

MILÁN (gúnyosan) Ne mondd! Ha itt valakinek be lehet fűteni, az nem én vagyok.

ROBERTO Én se.

ÁDÁM Fogjátok be!

MILÁN Meséljek a parkolóházról?

ÁDÁM (idegesen) Sok emberen segítek vele…

ZSEROM (visszatér) Mi az? Valami gáz van?

ROBERTO Nagyon gyors voltál. (Ádámhoz) Mehetsz.

ÁDÁM Mondtam már. Nem megyek.

MILÁN Olyan nincs. Gyerünk, rajta!

ÁDÁM Jó! Hogy végre befogd a szád.

MILÁN Erről van szó. Elkísérjelek? Ha netán segítségre szorulnál.

ÁDÁM (kivetkőzik magából) Kuss legyen már!

MILÁN (nevetve) Ha erre a remek lányra se állna föl. Mert lány.

ÁDÁM (nekirontana Milánnak, de Roberto és Zserom a sötétkamra felé tuszkolják) Hagyjatok!

ZSEROM Hogyhogy lány? Persze, hogy lány. (kituszkolják Ádámot)

ROBERTO Nehéz eset a barátod.

A tévé hangja: rúgják a tizenegyeseket.

MILÁN Utálom, amikor így dől el valami.

ROBERTO Apám, ez kihagyta.

ZSEROM Jó lesz, ha már véget ér az egész.

MILÁN Na, tessék, ez se rúgta be.

ROBERTO Töketlenek.

ZSEROM Százhúsz perc után nem csoda.

Mind a képernyőt nézik, Kis csönd.

MILÁN (felkiált) Végre egy gól.

ROBERTO Pedig a kapus jó oldalra ment.

ZSEROM Még egy pár van hátra.

Mindhárman fáradtan és unottan bámulják a tévét. Közben eldől a meccs.

ZSEROM Vége. (kikapcsolja a tévét)

ROBERTO Igen.

MILÁN Okés volt, nem?

ZSEROM Micsoda? A meccs?

ROBERTO Ne hülyülj már! A csaj.

ZSEROM (kicsit zavartan) Ja, ő. Igen, mondjuk.

ROBERTO (Zseromhoz) Lehet, hogy te finomabbakhoz vagy szokva, de ez akkor is megérte.

MILÁN Király. Végül is nem került sokba.

ROBERTO (Milánhoz) Még mindig oda van bilincselve?

MILÁN Ádámot kell megkérdezni. Hacsak ő nem engedi szabadon…

ROBERTO Soká jön, nem gondoljátok?

MILÁN Alamuszi macska nagyot ugrik.

ZSEROM Tudsz még pár ilyet?

MILÁN Csak nem sajnáltad meg a csajt?

ZSEROM (kis szünet után) Hááát… nem tudom. Gondoljatok bele a helyzetébe.

MILÁN Megkapta, amit kért. A többi nem a mi dolgunk.

ÁDÁM igyekszik kilopódzni a sötétkamrából, majd a cuccát keresve távozni.

MILÁN Barátom, csak nem akarsz meglógni?

ÁDÁM Barátod az öreg isten.

MILÁN Mi a fene! Hirtelen kényesek lettünk?

ROBERTO Tényleg menni kéne.

ZSEROM És ő? (fejével a sötétkamra felé int)

ROBERTO A te lakásod, műtermed.

MILÁN Ha elmentünk, repetázhatsz is.

ZSEROM (kissé már dühösen) Menjetek a… (elharapja a végét)

ÁDÁM Korán kelek holnap. Parlament. (kifelé tart)

MILÁN Ahol majd lépegetsz az érdekemben. (kimennek)

ROBERTO (még egyszer körbenéz) Jó kis kégli. Meghívhatnál egyszer valami fotózásra.

ZSEROM (elutasítóan) Holtszezon van.

ROBERTO Oké, esetleg csörgök. Csá. (el)

Zserom körülnéz, lassan elindul a sötétkamra felé. Néhány másodperc után visszatér, egyik kezében a bilincs, másikban a póráz. Mindkettőt messzire hajítja. Kinéz a közönségre. Aztán sötét lesz.

Vége az első résznek