(szino)líra

torzószótár

ádámcsutka

a vénség egyik tünete meglehet a lassuló tekintetű alany olyasmin is elmereng mely eddig alig érdekelte másként kóstolgatja múltját ritkuló értékeit másképpen osztja szokatlan funkcióban jön elő a nyelve bár ez a kutakodás szintén a visszahozhatatlan időre van hangszerelve mielőtt be nem kanyarodik zegzugos etimológiákba mivel a szavakat eddig is hiába babrálta majdnem profi módon talányos folt volt az csak egy másik foszladozó folton legjobb esetben hangzatos struktúrát építő szótározott tégla melyen ragok és jelek hajlékony nyomata moccant meg néha néha ha lendítette őket némi látomás s indulat most meg valahogy le a gyökerekig kellemesen zsongító bizsergés ha egy latin szótő átsegít a szóhomályon vagy szlávos hetykeséggel ráront a történelmi kapcsolat a hehezetes alapanyagra legfeljebb csak szinkronban nehéz nyeldekelni ha őrülten őröl az anglomán malma s nem marad oly szép szavad hogy alma milyen társítások mentén jut falatod cigányútra mitől nevesedett meg az ádámcsutka s a röfögésből a röhögésbe vezetnek-e logikai szálak mindezt kellő tapintattal mivel csak az ál-neológusok nem hibáznak

adásvétel

már gyerekkoromban rendkívül bonyolult konstrukciókba szövődött tudományos fokozatok és pártreferenciák nélkül is az adásvétel nem kellett ahhoz agyament parlament vagy holmi gazdasági tétel hogy két matek súgásért s lechman néni kapuban illegálisan árusított vöröses mézgakakasáért ennek duplája volt a citromos sárga különös kuriózumként kamatmentesen is a házi üvegcukrokból köjálos szempontokból gyanúsan kicsüngő elhasznált spárga egyszóval mindez az agyacska nyiladozó komputerébe betáplálva megért egy közepes nagyságú enyhén kipukkant gumilabdát mely a durvára őrölt salakon focira ingerelte a kis koszos bandát mikor pedig a majdnem sportszert spiccel jól megrúgtad az méltóságteljesen nagyot puffant s a föld öléből nemigen kívánt fölpattogni ha belegondolok akkor azért még becsületes volt ez a barter hakni bár a túlkoros kégler időben nem mindig törlesztett ám nem ismertük a politikai enyvet a csípőből képbe taszított nyála-taknya egyet az egyszeregyből lényeget váltó gengszteregyet melyben polgárai nevében időben felszorozva a tolvajlási kvóta bármerről estél a hatalomba

adat

mivel az osztályban én írtam a legszebben egy-két azóta előkerülő ákombákom írásomat ma már röstellem gyakran kiültettek az első padba körmöljem a névsort kinek ki az anyja mikor született aztán egy rubrikába mi a származása magamnak mindig az a-betűt adtam mivel nem volt se munkás se paraszt s akkor szerencsére értelmiségi a két drága csak hivatali alkalmazott aki országot sosem borogatott megelégedett azzal ha békén hagyták s vasárnaponként rántott húst majszolgatott uborkasalátával ebédre kócos koromnak nem is volt kedvére ez a nyugalmi állapot hisz helyét keresgélve egyre bőszebben gyűjtögette fejében a kamasz a rengeteg titkolt adatot a naponta észlelt sok hazugságra míg rá nem ébredt mindig minden csak álca egyetlen üdvözítő cél itt a hatalom megragadása hol kisebbségi jogokba csomagolt eufóriában hol meg hurrázó tömegeket visznek a duna jegére törvényt zúzni teli gyomor illúziójával bevédve ha pedig nem lelsz okos zárszót meglengetsz egy barokkos misezászlót s olybá tűnik a nemzet mint mikor kispolgára szenved ha a hordár részegen tántorog feketén vett pianínójával hazáig