A semmi hullámain

Adinának

„Vágy nélkül csak az Isten tud szeretni.”
Mégsem foglak vadul vágyam elé vetni.
Ha testem börtöne nem tartana vissza,
véredet szívná, ki a szavaidat issza.

Tobzódik fű, zene, látomás és vers,
beszélgetések, viták, gyanakvás és nyers
gesztusok – halálfélelem, borzongás.
Nem tudok derűsen gondolni rád, rátok,

vasat görbít a féltés, a bekódolt átok.
A buja parton holnap nem marad más:
elmélkedni kudarcon, a tegnapin, a main –

nézni, hogyan bukdácsol – mint részeg kamasz –
a magad elé motyogott csöndes panasz,
hogy tűnik tova a vers a semmi hullámain.