×

A protokollfőnök

Szörényi László

2011 // 02
Hol volt, hol nem volt egy magyar köztársasági elnök, aki egyúttal író is volt. (Első, olaszra is lefordított könyvén, amely Palermóban jelent meg, Goencznek írták a nevét, kapott is idegrohamot.) Később okult egy másik kiadó, és egy derék házaspár munkájával, ahol is a férj olasz volt, a feleség pedig magyar, lefordították egy másik könyvét is. Szegény Kelemen Jimmy, akit öt nappal az elnök látogatása előtt rúgtak ki igazgatói székéből, meg is szervezte az olaszországi látogatás első estéjére, 1995. február elején a Római Magyar Akadémiára a könyvbemutatót. Nagy siker volt, én is profitálhattam belőle nagykövetként, mert igen sok olasz és külföldi diplomata is megjelent az estélyen, aki máskülönben soha életében nem tette volna be a lábát egy könyvbemutatóra. Ott volt többek között a szlovák nagykövet is, tisztességes idősödő úr, aki vagy tíz évet nyomott le kereszténydemokrataként a kommunisták börtönében. Dévényben volt egy kis szőleje, nagyon büszke volt borára, és alig várta, hogy visszavonulhasson, kizárólag a szőlészetnek élni. Esterházy Aliz grófnő, a mártír Esterházy János Rómában élő lánya megkért engem, hogy mutassam be az elnöknek, mert segítséget akart tőle kérni, hogy helytállhasson az édesapja rehabilitásáért indított perben. Nem annyira jogászi, hanem történészi, levéltárosi segítségre lett volna szüksége. A szlovák hatóságokkal szemben szerette volna bizonyítani, hogy apja – az egyetlen szlovákiai képviselő, aki nem szavazta meg a zsidók elpusztításáról szóló törvényt – nem volt fasiszta. (Ugyanis ezzel a váddal ítélték halálra, majd életfogytiglanira a csehszlovák elvtársak, akik közül jó néhányan természetesen valóban fasiszták voltak egykoron.) Göncz Árpád megindult, a maga részéről megígérte a kért segítséget, utána pedig megkért engem, hogy kalauzoljam el hozzá a szlovák nagykövetet, ha jelen van, mert szeretne vele bizalmasan beszélni. Először protokollfőnökét kérte meg, de az éppen nem volt a láthatáron – hátul pálinkázott egy különteremben –, tehát én cserkésztem be az öregurat. Az elnök rendkívül szívre hatóan beszélt, ecsetelte Esterházy János érdemeit, és a lelkére kötötte a nagykövetnek, hogy alkalomadtán feltétlenül adja át személyes üdvözletét a maga miniszterelnökének, és az ő nevében is kérje, hogy segítse elő a rehabilitációt. Az idős diplomata maga is meghatódott, és vállalkozott a rábízott üzenet átadására.

Mivel a könyvbemutató és a fogadás után Göncz Árpád még hosszú interjút is adott egy olasz napilap kulturális rovatának, úgy éjjel kettőkor kísértem őt vissza a szállodájába, fél háromkor pedig én is megpróbáltam álomba szenderülni. Ezt azonban megakadályozta a római rendőrfőnök telefonja. Kissé csodálkoztam, hogy miért hív fel éjjel háromkor érdeklődni tőlem, hogy mit csináljanak azzal a részeggel, aki lehányta a Magyar Akadémia kapuját?! Tanácsoltam neki, hogy talán zárják be, de ő azt mondta, hogy nem lehet, mert az illető azt állítja magáról, hogy ő a magyar köztársasági elnök protokollfőnöke. Ez igaz, jegyeztem meg, vigyék hát a Grand Hotelbe.

Telt-múlt az idő. A Göncz Árpáddal készített interjú sosem jelent meg, szlovák nagykövet kollégám pedig hirtelen elhunyt, amikor – ígéretéhez híven – a nagyköveti értekezleten, Pozsonyban átadta Göncz üzenetét Meyiarnak. Az exbokszoló, kissé pszichopata miniszterelnök úgy elkezdett ordítani, mint a sakál, a római nagykövet szívrohamot kapott, egy nagykövet kolléganője (eredetileg orvosnő) megpróbálta ugyan újraéleszteni, de hiába. Úgy látszik, nemcsak Dévénynél nem lehet betörni új idők új dalaival, de Dévényből még Rómán keresztül sem.

A protokollfőnök még néhány napig bundapálinkaszagot árasztott az elnöki látogatás következő állomásán, Máltán is, és így le kellett mondani az elnök részvételét az ő tiszteletére rendezett opera-előadáson Vallettában, mert a derék diplomata tévedésből egy negyvenöt kilométerrel északabbra fekvő szállodába küldte az elnök úr frakkját, alsónadrágban pedig ritkán szoktak díszpáholyban megjelenni.

Események

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs márciusi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben