71. szonett
Ne gyászolj már
(No Longer Mourn for me When I am Dead)
Ha olvasod e verset, és örömed
telik benne, üzeni neked azt is,
mit elfeledett társai mondanak.
Mert egésznek része minden töredék,
adj hálát az egésznek, s ne emlékezz
a kézre, mely írta.
Remember not
the hand that writ it. Remember not, ne
emlékezz,
remember not, ne emlékezz.
Mert bár testem agyaggal keveredik,
formáját magával viszi a lélek,
míg imbolygó lánggá nem lesz egészen.
No longer mourn for me when I am dead.
Ne gyászolj már, ha szólt értem a baljós,
tompa harang. Örvendj, s olvasd e verset.
71. szonett
Emlékezz
(Remember)
Ha olvasod e verset, és örömed
telik benne, üzeni neked azt is,
mit elfeledett társai mondanak.
Mert egésznek része minden részlet,
adj hálát az egésznek, s ne emlékezz
a kézre, mely írta.
Remember not
the hand that writ it. Remember! Emlékezz!
Emlékezz az ujj ívére, a finom
pórusokra, a szépségre, amely
egészt idéz. Mert bár testünk agyagból lett,
formáját megőrzi gazdája, a lélek,
míg imbolygó lánggá nem lesz egészen.
Remember. Emlékezz e kézre, halld
hangomat, míg olvasod e verset.
23. szonett
Te vad teremtés
(Fierce Thing)
In memoriam N. P. G. (1932–1980)
Hogyan segíthet erősön a gyenge,
hogyan taníthat boldogságra, ki
szívében oly régen árva?
Fierce thing!
Te ádáz teremtés! Lélek-mámor
okos papnője, sötét pupilládban
évezredek gyűrűztek, Trianonok
gyásztüze. Szerető, vad teremtés!
Fierce thing! Mélyébe ölelt a selymes
dagály, feléje szöktél balsorsod,
ugróiskolád kövein. Elvitt
az áradat. Elvitt,
fierce thing. Szilaj,
apátlan lány, így akartad. Másképp
nem tudtál, csak forgó hullámokban,
örök égi forradalomban élni.