×

Csak megáll; Epilógus

Somos Béla

2010 // 07-08
Csak megáll

mint a vándor az útkanyarban
mint az óramutató, ha lejár
mint a vonat a végállomásnál
mint a szél, aki valakit cibál
mint a toll, mikor a gondolat kifogy
mint a földműves, ha régi pénzt talál
mint a szív, ami már alig dobog

Epilógus

A Dalmácia tücskeihez költőjének

(A Vitorlavászon címmel tervezett
kötet záróverseként)

Magányosságod itt foghatod fel
A csöndet itt érzékeled
Külön világ a hal és az ember
kint, bent, fönt, lent, alatt, felett

Külön világ az ég és a tenger
egymás kékségét kedvelik
Együtt a van s a lehetetlen
homályosul, fényesedik

Szavak nélkül lehetne szebben?
Miért születtek a szavak?
Miért nem lett madár az ember?
Miért nem maradtunk halak?

Események

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs márciusi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben