×

Visszacsatolás; Tor

Gál Ferenc

2009 // 06
Visszacsatolás

Urunk mélyről indult.
A pénz szagát követve
jutott egyre feljebb,
és tele van történetekkel.
Lagzijának emléknapján
a kézmosóba tenyerelve mesélte:
a bíborhoz vezető hajnalon
a társak úgy vélték, az élet
vizén eveznek. A házakról,
hogy ég és föld közötti város
peremére értek, itt néhányan
elmosolyodtunk. Mások
rezzenetlen arccal álltak.
Jól tették-e, vagy az események
mégis inkább ütemérzékünket
dicsérik, a megfelelő fejekben,
mint perselymélyi érmeken,
a pohárköszöntőig eldőlt.
Puhatolózni azonban
nem érdemes mégsem.
A döntés irányának átmeneti
volta, a következmények
örökös lebegtetése ugyanis
a hatalom művészetének része,
miként a girlandokba gabalyodó
kővendég és ominózus szavai
a báli teremben, állítják
mértékadó munkák.

Tor

Az ünnepkör tavaszi vándor-
napján évente összegyűlünk.
Egyenként leültetem őket
a szokásoknak megfelelően,
kezdve a por alakú templom
szabadalmán felkapaszkodottal.
Aztán jön az angyalcsináló,
a kettős könyvelések atyja
és ifjú aráik. A gyermekeikre
persze mosolygok, egészen
a jobbomon ülő kis bolondig.
Ahogy a széket magam alá húzom,
arcukra van írva: tudják, mi az,
amit látok, mi jár a fejemben.
És hogy sem idén, sem máskor
ennél az asztalnál semmilyen
formában nem teszem majd szóvá.
Ahogy ők sem firtatják
egyetlen nyikkanással,
hogy a hőálló tálban mi serceg.
Hogy a tűzön összegörbült állatot
az alkalomra megélezett késsel
miként darabolom fel, és kinek
milyen jellegzetes rész jut.

Események

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

Megjelent a Kortárs márciusi száma

Bővebben

A lapszám letöltése pdf-ben