Tea; Verset írni abnormális
Horváth László Imre
2007 // 01
Tea
Olyan őszintén kéne
írnom ezt, mint ahogy
teát csinál magának az ember
ha beteg: belerak mindent, amit talál
valahogy úgy kéne,
hogy mikor olvasod, hogy gyógyulj, összeégesse
torkodat, de a túl sok méz
túl sok citrom ne fojtogasson
ami vagyok (persze főleg víz,
lépésekhez régóta adja súlyomat).
De nem kortyolhatsz el, fogadhatsz magadba
bárhogy is szeretném.
A szavak csak pára belőlem.
Mint a teaillat, amitől, ha belélegzed,
gondolhatod: van itt valahol
egy bögre tea.
Azért tedd forró bőrömre, melengesd meg
hideg kezed.
Verset írni abnormális
Ebben egyeztünk meg, közben
megtanultam az illatod
mint egy leckét. Most tudom
milyen ha a parfüm
belégzésemhez tapad, dorombol
mint te karjaimban.
Szánkhoz emelnénk,
mert szomjazunk,
de pohár víz körül
eltűnik a pohár.
Hát ilyenek leszünk?
Hát ilyenek leszünk.