© Kortárs Online. Minden jog fenntartva!
A humanitárius szorongásai
Beszélgetés Jordán Tamással
Romain Gary Salamon király szorong című művének magyarországi ősbemutatójával zárja az évadot június 9-én a Rózsavölgyi Szalon. „Rendkívül megható és nagyon emberi történet. Úgy szól az emberi kapcsolatokról, ahogyan nem nagyon szoktak róla beszélni se könyvek, se filmek, se színházak” – árulta el Jordán Tamás, a nyolcvanöt éves Salamon megformálója.
Romain Gary Salamon király szorong című művének magyarországi ősbemutatójával zárja az évadot június 9-én a Rózsavölgyi Szalon. „Rendkívül megható és nagyon emberi történet. Úgy szól az emberi kapcsolatokról, ahogyan nem nagyon szoktak róla beszélni se könyvek, se filmek, se színházak” – árulta el Jordán Tamás, a nyolcvanöt éves Salamon megformálója.
Milyen pluszt látott a Romain Gary-műben, amitől úgy érezte, hogy szívesen vállalja az egyik főszereplő, Salamon megformálását?
Egyrészt örültem, hogy ismét lesz egy darabom a Rózsavölgyiben, tudniillik ez a hatodik produkció, amelyben szerepelek. Szinte már törzshelyemmé vált a hely, és meglehetősen elfogult vagyok a szalonnal szemben. A megkeresésekre rendszerint igent szoktam mondani, ebből is látszik, mennyire beleszoktam már az itteni miliőbe. Romain Gary műve, a Salamon király szorong rendkívül megható és nagyon emberi történet. Úgy szól az emberi kapcsolatokról, ahogyan nem nagyon szoktak róla beszélni se könyvek, se filmek, se színházak. Szép történet ez a megbocsátásról.
Egy nyolcvanöt éves milliomos bőrébe bújik. Vajon lelkiekben is ennyire gazdag ez a figura?
Korábban konfekcióiparral, nadrágokkal foglalkozott, majd miután abbahagyta a szakmát, létrehozott egy jótékonysági egyesületet, az SOS Segélyszolgálatot. Rengeteget adományoz, és az a cél vezérli, hogy segítsen a szegény, szerencsétlen embereken. Fiatalon egy énekesi ambíciókkal megáldott nővel, a darabban Hernádi Judit által megformált Madame Corával volt kapcsolata. Habár a háború szétszakította őket, Salamon idősebb éveiben is istápolja őt, pénzt és virágcsokrokat küld neki. A történet akkor kezd bonyolódni, amikor Salamon megismerkedik egy fiatal pincérfiúval.
Jeannal, akit Mohai Tamás alakít.
Igen. Salamon felismeri a kettejük közötti lelki hasonlóságot. „Magának jó a kisugárzása!”, mondja a fiúnak. Jeant kezdi el küldözgetni Corához, tulajdonképpen ő lesz Salamon és a többi szereplő közti összekötő kapocs. A darab egyik központi kérdése, hogy lehet-e egy fiatalember és egy hatvanhét éves nő között vonzalom úgy, hogy Salamon király még nem temette el magában a szerelmet, és hogy a fiúnak már van egy fiatal kedvese. Furcsa, bizarr történet ez, amely mint mondtam, az emberi kapcsolatokat veszi górcső alá.
Mi a különbség a látszólag egymásra nagyon is hasonlító fiatal fiú és a dúsgazdag Salamon között?
Jeant az empátia és a humánum vezérli: folyton úgy érzi, hogy segítenie kell a rászorulókon, legfőképp a madarakon. Megrendíti az állatok pusztulása, a darabban ez visszatérő elem. Tisztában van azzal, hogy a világot egyetlen ember képtelen megmenteni, de megvan benne a törekvés, az elszántság arra, hogy jót cselekedjen. Úgy érzi, hogy arra van teremtve, hogy jelen legyen a bajoknál.
Karaktereiknek mozgatórugója tehát az önzetlenség. Gondolkodott azon, hogy vajon milyen pszichológiai magyarázat, trauma áll e folytonos adni akarás mögött?
Az adakozás egyfajta boldogtalanságról árulkodik. Salamon egy kissé mogorva, magányos figura, és talán azért jótékonykodik, mert úgy érzi, hogy az élete jobbá válik tőle.
Úgy tudom, Hernádi Judittal most először játszanak együtt.
Az Orlai Produkció Mindent Éváról című darabjában láttam, mikor a színházamban Szombathelyen játszott, de ezelőtt még soha nem volt szerencsénk együtt dolgozni. Nagyon nagyra értékelem őt, mert tudom, hogy az a feltételezés, miszerint hozzá csak a naiva karakterek illenek, nem igaz. A közönség megszokta a kissé bohókás, jó humorú színésznőt, de közben meg iszonyú sok árnyalata van az ő játékának. Komoly, érett művésznő, aki a mostani darabban olyan szerepet kapott, amelyben megmutathatja egy másik oldalát is.
Sipos Vera tehetségével is tisztában van, hiszen Jordán–Lukács osztályban növendéke volt.
Verával ez a második közös darabunk a Rózsavölgyiben, Hindi Brooks Romance.com vígjátékában volt a partnerem, de igazgatóságom ideje alatt már a Nemzeti Színházban is számot adott a tehetségéről.
Az utolsó órában Freudhoz, e darabban Salamonhoz „öregszik hozzá”. Amennyiben egyetért azzal az állítással, hogy az ember annyi idős, ahány évesnek érzi magát, akkor ön jelenleg hány éves?
Szerepel ebben a darabban egy olyan mondat, hogy az ember mindig sokkal öregebb, mint amilyennek önmagát gondolja, de egyben fiatalabb is. Egyetértek ezzel. Mindig elcsodálkozom, amikor a kollégák emlékeztetnek arra, hogy hetvenhárom éves múltam, ugyanis nehezemre esik elhinni. Őszintén szólva egyáltalán nem érzem magam annyinak, amennyit akkor látok, amikor a személyi igazolványomra nézek. Még hatvannak se. Ebben hasonlítok édesapámra. Ő kilencvennyolc éves korában ment el, azonban halála előtt pár nappal még leveleket írt, korához képest teljesen fitt volt mind fizikailag, mind szellemileg.
Az ember számára más az érték harmincévesen, és más hetven- vagy nyolcvanöt évesen. Melyek azok az elsődleges értékek, amelyek hajtják mostanában?
Szeretném tágítani azt az űrt, ami, gondolom, hogy marad majd utánam. Szeretnék minél többet tevékenykedni, jelentős dolgokat csinálni, nyomot hagyni magam után még ezen a földön, úgy, ahogyan azt korom, fizikai és szellemi állapotom még engedi. Jó volna, ha az űr, amit az emberek azután éreznek, miután én eltávoztam, minél nagyobb lenne.
Megenged egy személyes megjegyzést?
Hogyne, ki vele!
Igazán nem kell attól tartania, hogy kevés nyomot hagy maga után, és már önmagában az is emberfeletti teljesítmény, hogy heti rendszerességgel, vonattal ingázik Budapest és Szombathely között.
Pedig minden lábnyom és űr betemetődik idővel…
Azonban ennek még nincs itt az ideje, hiszen mint mondta, még hatvannak sem érzi magát, és bizonyára gazdag repertoárral rukkol elő jövő évadra második otthona, a szombathelyi Weöres Színház is.
Impozáns rendezőgárda és repertoár állt össze a jövő évadra: ősszel Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékát Horgas Ádám viszi színre a Nagyszínpadon, a másik nagyszínpadi bemutatót pedig Mohácsi János, aki a Mágnás Miskát rendezi. A Márkus Emília teremben Zsótér Sándor Ibsen-rendezése, a Kísértetek lesz látható. Valló Péter Roberto Cossa komédiáját, A dédit állítja színpadra, melyben többek között Kiss Mari, Bálint Éva és jómagam szereplünk. A tavaszt Lukács Andor Ivanovjával kezdjük, majd Alföldi Róbert rendezését, Ben Johnson Volpone komédiáját mutatjuk be. Az új főrendező, Réthly Attila Moritz Rinke Vineta köztársaság című darabját, Béres Attila Moliere Tartuffe-jét, Koltai Róbert pedig B. Török Fruzsina Végállomás című krimijét rendezi a Stúdiószínpadon.
Romain Gary (Émile Ajar): Salamon király szorong
Rózsavölgyi Szalon
Rendező: Dicső Dániel
Szereplők: Hernádi Judit, Jordán Tamás, Mohai Tamás, Sipos Vera
Fordító:Bognár Róbert
Díszlettervező: Enyvvári Péter
Jelmeztervező: Sántha Borcsa
Dramaturg: Góczán Judit
Színpadra alkalmazta: Góczán Judit, Dicső Dániel
Zenei vezető: Vikukel Dániel
A rendező munkatársa: Horváth Éva
Bemutató: 2016. június 9.
Következő előadások: 2016. június 17., 29., 30., július 4., 5., 6.
Milyen pluszt látott a Romain Gary-műben, amitől úgy érezte, hogy szívesen vállalja az egyik főszereplő, Salamon megformálását?
Egyrészt örültem, hogy ismét lesz egy darabom a Rózsavölgyiben, tudniillik ez a hatodik produkció, amelyben szerepelek. Szinte már törzshelyemmé vált a hely, és meglehetősen elfogult vagyok a szalonnal szemben. A megkeresésekre rendszerint igent szoktam mondani, ebből is látszik, mennyire beleszoktam már az itteni miliőbe. Romain Gary műve, a Salamon király szorong rendkívül megható és nagyon emberi történet. Úgy szól az emberi kapcsolatokról, ahogyan nem nagyon szoktak róla beszélni se könyvek, se filmek, se színházak. Szép történet ez a megbocsátásról.
Egy nyolcvanöt éves milliomos bőrébe bújik. Vajon lelkiekben is ennyire gazdag ez a figura?
Korábban konfekcióiparral, nadrágokkal foglalkozott, majd miután abbahagyta a szakmát, létrehozott egy jótékonysági egyesületet, az SOS Segélyszolgálatot. Rengeteget adományoz, és az a cél vezérli, hogy segítsen a szegény, szerencsétlen embereken. Fiatalon egy énekesi ambíciókkal megáldott nővel, a darabban Hernádi Judit által megformált Madame Corával volt kapcsolata. Habár a háború szétszakította őket, Salamon idősebb éveiben is istápolja őt, pénzt és virágcsokrokat küld neki. A történet akkor kezd bonyolódni, amikor Salamon megismerkedik egy fiatal pincérfiúval.
Jeannal, akit Mohai Tamás alakít.
Igen. Salamon felismeri a kettejük közötti lelki hasonlóságot. „Magának jó a kisugárzása!”, mondja a fiúnak. Jeant kezdi el küldözgetni Corához, tulajdonképpen ő lesz Salamon és a többi szereplő közti összekötő kapocs. A darab egyik központi kérdése, hogy lehet-e egy fiatalember és egy hatvanhét éves nő között vonzalom úgy, hogy Salamon király még nem temette el magában a szerelmet, és hogy a fiúnak már van egy fiatal kedvese. Furcsa, bizarr történet ez, amely mint mondtam, az emberi kapcsolatokat veszi górcső alá.
Mi a különbség a látszólag egymásra nagyon is hasonlító fiatal fiú és a dúsgazdag Salamon között?
Jeant az empátia és a humánum vezérli: folyton úgy érzi, hogy segítenie kell a rászorulókon, legfőképp a madarakon. Megrendíti az állatok pusztulása, a darabban ez visszatérő elem. Tisztában van azzal, hogy a világot egyetlen ember képtelen megmenteni, de megvan benne a törekvés, az elszántság arra, hogy jót cselekedjen. Úgy érzi, hogy arra van teremtve, hogy jelen legyen a bajoknál.
Karaktereiknek mozgatórugója tehát az önzetlenség. Gondolkodott azon, hogy vajon milyen pszichológiai magyarázat, trauma áll e folytonos adni akarás mögött?
Az adakozás egyfajta boldogtalanságról árulkodik. Salamon egy kissé mogorva, magányos figura, és talán azért jótékonykodik, mert úgy érzi, hogy az élete jobbá válik tőle.
Úgy tudom, Hernádi Judittal most először játszanak együtt.
Az Orlai Produkció Mindent Éváról című darabjában láttam, mikor a színházamban Szombathelyen játszott, de ezelőtt még soha nem volt szerencsénk együtt dolgozni. Nagyon nagyra értékelem őt, mert tudom, hogy az a feltételezés, miszerint hozzá csak a naiva karakterek illenek, nem igaz. A közönség megszokta a kissé bohókás, jó humorú színésznőt, de közben meg iszonyú sok árnyalata van az ő játékának. Komoly, érett művésznő, aki a mostani darabban olyan szerepet kapott, amelyben megmutathatja egy másik oldalát is.
Sipos Vera tehetségével is tisztában van, hiszen Jordán–Lukács osztályban növendéke volt.
Verával ez a második közös darabunk a Rózsavölgyiben, Hindi Brooks Romance.com vígjátékában volt a partnerem, de igazgatóságom ideje alatt már a Nemzeti Színházban is számot adott a tehetségéről.
Az utolsó órában Freudhoz, e darabban Salamonhoz „öregszik hozzá”. Amennyiben egyetért azzal az állítással, hogy az ember annyi idős, ahány évesnek érzi magát, akkor ön jelenleg hány éves?
Szerepel ebben a darabban egy olyan mondat, hogy az ember mindig sokkal öregebb, mint amilyennek önmagát gondolja, de egyben fiatalabb is. Egyetértek ezzel. Mindig elcsodálkozom, amikor a kollégák emlékeztetnek arra, hogy hetvenhárom éves múltam, ugyanis nehezemre esik elhinni. Őszintén szólva egyáltalán nem érzem magam annyinak, amennyit akkor látok, amikor a személyi igazolványomra nézek. Még hatvannak se. Ebben hasonlítok édesapámra. Ő kilencvennyolc éves korában ment el, azonban halála előtt pár nappal még leveleket írt, korához képest teljesen fitt volt mind fizikailag, mind szellemileg.
Az ember számára más az érték harmincévesen, és más hetven- vagy nyolcvanöt évesen. Melyek azok az elsődleges értékek, amelyek hajtják mostanában?
Szeretném tágítani azt az űrt, ami, gondolom, hogy marad majd utánam. Szeretnék minél többet tevékenykedni, jelentős dolgokat csinálni, nyomot hagyni magam után még ezen a földön, úgy, ahogyan azt korom, fizikai és szellemi állapotom még engedi. Jó volna, ha az űr, amit az emberek azután éreznek, miután én eltávoztam, minél nagyobb lenne.
Megenged egy személyes megjegyzést?
Hogyne, ki vele!
Igazán nem kell attól tartania, hogy kevés nyomot hagy maga után, és már önmagában az is emberfeletti teljesítmény, hogy heti rendszerességgel, vonattal ingázik Budapest és Szombathely között.
Pedig minden lábnyom és űr betemetődik idővel…
Azonban ennek még nincs itt az ideje, hiszen mint mondta, még hatvannak sem érzi magát, és bizonyára gazdag repertoárral rukkol elő jövő évadra második otthona, a szombathelyi Weöres Színház is.
Impozáns rendezőgárda és repertoár állt össze a jövő évadra: ősszel Shakespeare Ahogy tetszik című vígjátékát Horgas Ádám viszi színre a Nagyszínpadon, a másik nagyszínpadi bemutatót pedig Mohácsi János, aki a Mágnás Miskát rendezi. A Márkus Emília teremben Zsótér Sándor Ibsen-rendezése, a Kísértetek lesz látható. Valló Péter Roberto Cossa komédiáját, A dédit állítja színpadra, melyben többek között Kiss Mari, Bálint Éva és jómagam szereplünk. A tavaszt Lukács Andor Ivanovjával kezdjük, majd Alföldi Róbert rendezését, Ben Johnson Volpone komédiáját mutatjuk be. Az új főrendező, Réthly Attila Moritz Rinke Vineta köztársaság című darabját, Béres Attila Moliere Tartuffe-jét, Koltai Róbert pedig B. Török Fruzsina Végállomás című krimijét rendezi a Stúdiószínpadon.
Romain Gary (Émile Ajar): Salamon király szorong
Rózsavölgyi Szalon
Rendező: Dicső Dániel
Szereplők: Hernádi Judit, Jordán Tamás, Mohai Tamás, Sipos Vera
Fordító:Bognár Róbert
Díszlettervező: Enyvvári Péter
Jelmeztervező: Sántha Borcsa
Dramaturg: Góczán Judit
Színpadra alkalmazta: Góczán Judit, Dicső Dániel
Zenei vezető: Vikukel Dániel
A rendező munkatársa: Horváth Éva
Bemutató: 2016. június 9.
Következő előadások: 2016. június 17., 29., 30., július 4., 5., 6.
