×

Modern mitológia
Meller Péter grafikái a Magyar Nemzeti Galériában
Fülöp Luca
2017 // 08. 25

A Magyar Nemzeti Galéria egy aprócska, elszeparált kis termében kaptak helyet Meller Péter grafikusművész válogatott munkái. A klasszika-filológus és művészettörténész alkotó közel hetven darab grafikája látható a falakon, kiegészülve számos pecsétnyomóval és hűtőmágneshez hasonló, kis méretű képpel.

Meller Péter neve leginkább kutató körökben ismert, művészeti tevékenységével sosem került igazán a reflektorfénybe. Csupán néhány alkalommal állították ki műveit – túlnyomórészt Amerikában és Nagy-Britanniában –, Magyarországon pedig most először találkozhatunk alkotásaival. Grafikái hűen tükrözik a művész sokszínűségét, és bár jellegzetes módszerekkel dolgozik – leginkább ceruzával, amelyet később vízfestékkel vagy filctollal egészít ki –, művei mindegyike tud valami újat mutatni. Témáit általában az ókori görög és római történelem inspirálja, de ezeket előszeretettel vegyíti a modern időkre jellemző részletekkel. Ilyen például a kiállításon látható Hárpia és áldozata című fénymásolat, amelyen egy férfi és egy nő kézen fogva sétálnak. A nő első ránézésre átlagos, csak lába árulja el róla, hogy ő a mitológiából ismert hárpia, amelyet természetesen párja nem vesz észre a végtelen boldogságtól ráülő vakság miatt.

Bár a tárlat kis területen helyezkedik el, mégis jól felépített és tematikusan átlátható: a ceruzával készített skiccektől indulva a szerelmi és mitológiai történeteken túl találkozunk irodalmi témákkal, természetrajzokkal és a művészre legjellemzőbb technikákat bemutató válogatással is. Ugyan a grafikák többsége ironiától és humortól sem mentes, szerepelnek olyan művek is a kiállításon, amelyek ez alól kivételt képeznek.

Meller gyakran variálja a szerelem és a szexualitás tematikáját, szintén mitológiai alakok megjelenítésével, aminek köszönhetően a témára nagyon finoman és árnyaltan tud utalni. Pügmalion című művén – amely szintén az általa olyannyira kedvelt fénymásolás technikájával készült – a szobrász és az általa megalkotott női alak látható: a kép a legbensőbb vágyakat ábrázolásával mutatja be a pillanatot, amikor két ember egyszerre döbben rá, milyen erősen vonzódnak egymáshoz. A fiatalokra jellemző heves vágy és az érzékiség, a művészek múzsák iránti lángolása és az erotika témája mellett néhány grafikán a szerelem évek alatt történő átformálódása is megjelenik. Az Idős pár című képen, amelyet Meller egy rajzból alakította fénymásolattá, két idős, gondterhelt arc fonódik egybe. Az alakok lágyan és szeretetteljesen ölelik egymást, ezzel érzékeltetve, hogy bár a két ember életében sok szörnyűséget átélt közösen, szerelmük mégis erős maradt. A kiállításon kétség kívül ez az egyik leghatásosabb alkotás. Ha alaposan megvizsgáljuk a grafikusművész munkáit, felfedezhetjük, hogy nagy hangsúly kerül az arcokon megjelenő gesztusokra, vonásokra. Meller saját bevallása szerint nagyon sok inspirációt gyűjtött Leonardo Da Vinci jellem- és arckifejezés-tanulmányaiból, de az irodalom és a filmművészet nagy alakjait is gyakran segítségül hívta: például Balzacot és Federico Fellinit, akinek filmjeiben mindig más és más különleges egyéniség jelenik meg, ezzel garantálva a változatosságot.

Amikor a mitológiáról mint Meller Péter alkotásainak origójáról beszélünk, arról sem feledkezhetünk meg, hogy alkotó évei alatt jó néhány vallási témájú képet is készített. Előszeretettel nyúlt a zsidó és keresztény kultúra témájához, különbözőségeikhez és hasonlóságaikhoz – természetesen egy nagy adag irónia és humor hozzáadásával. Mégis, szatirikus alkotásai mögött mindig ott rejtőzik az az átgondolt elméleti háttér, amelynek segítségével a munkák megkapják kellő komolyságukat, és amely minden esetben segít a befogadónak a látottak tágabb dimenzióban történő értelmezéséhez.

Bár Meller Péter Amerikában élt, sosem feledkezett meg magyar gyökereiről, és egész pályafutása során foglalkoztatta a magyar történelem és a folklór témája. Készített illusztrációkat Petőfi Sándor János vitézéhez és Krúdy Gyula Álmoskönyvéhez is, amikből két-két mű a tárlaton is megtekinthető. A János vitéz illusztrációi ( Jancsi és Iluska, János az erdőben) filctollal és Meller által faragott pecsétnyomóval készültek, míg azÁlmoskönyv rajzai (Vajköpülés, Vasaló öregasszony) fénymásolatok. Utóbbi kapcsán egyébként fontos megjegyezni, hogy Mellert az vonzotta különösen Krúdy könyvéhez, ahogyan – a mitológiához hasonlóan – az emberi élet, a mindennapi valóság és a tudattalan, természetfeletti világ összekapcsolódik benne. A Vajköpülés című munkán egy férfi és egy nő vajat köpül, a kép alján pedig az alábbi, Álmoskönyvben olvasható felirat található: „Tejfelt köpülni egy asszonnyal jegyez nagy szerelmet azon asszony iránt.” Ez a kép szépen ötvözi a művész különböző jellemző tematikáit: a köpüléssel megjelenik egy magyar népi motívum, az idézettel annak magasabb szintű értelmezése és az elmaradhatatlan szerelem is.

A kiállítás szép ívű, átfogó képet nyújt Meller Péter pályafutásáról – méghozzá változatosan, hiszen az minden általa kedvelt és felhasznált témák alapos bemutatásán túl betekintést nyújt a technikákba és az anyaghasználatba is.

Meller Péter: Szenvedély és irónia
Magyar Nemzeti Galéria, 2017. június 22 – szeptember 3.

Megosztás:

Programsorozat

Párbeszédek a valóság sokoldalúságáról

Bővebben

Verseny

Kreatív irodalmi verseny középiskolás csapatok számára

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

A Kortárs novemberi számából ajánljuk

Zsolnai György: Terrakotta magány

Vilcsek Béla: A vers legyen velünk (Turczi István 60 éve)

Sturm István: Kemsei István / 40 év – 40 könyv. Válogatott bírálatok

Csuday Csaba Felülnézet (Kertész Imre: A néző – Feljegyzések 1991–2001)

Bővebben