• Kezdetben vala a futball

    Gazdag József: Egy futballfüggő naplójából

    2015.06.01 — Szerző: Kolozsi Orsolya

    Foci és fizika, foci és űruta­zás, foci és kultu­rális iden­titás, foci és törté­nelem, foci és vallás, minden, de minden össze­függ itt a foci­val, vagy ha nem, Gazdag József tesz róla, hogy össze­függjön.

  • Azt, hogy a foci és az irodalom nem áll olyan távol egymástól, mint sokan elsőre gondolnák, régóta tudjuk. Sok kiváló író, költő kötődik erősen ehhez a sporthoz, s közülük többen témául is választják a futballt. Nabokov, Camus, Nick Hornby vagy a magyar szerzők közül Esterházy, Kukorelly, Darvasi, Tandori, Mándy, Egressy egyaránt foglalkoztak a témával, s ebbe a neves sorba állt be most az író, újságíró Gazdag József, aki egy évtizeden át a pozsonyi Új Szó Focitipp mellékletének szerzője volt. A Kalligram Kiadónál megjelent Egy futballfüggő naplójából című kötet több mint hatvan rövid tárcát tartalmaz. A bevallottan futballmániás szerző írásai azonban azok számára is érdekesek, akiket (még) nem ragadott magával, nem darált be ennyire ez a népszerű sport, horribile dictu, nőknek is.

    A kötet ugyanis nem futballmeccsek szimpla, közhelyes és unalmas leírása, csapatok tabellán elfoglalt helyének, pontjainak száraz összehasonlítása, elemzése. Hanem körkép a világról, a focin keresztül, a foci szemüvegén át nézve. Gazdag József ugyanis rendkívül sok érdekes kérdést érint, társadalmi, kisebbségi, nemzetiségi problémákra ugyanúgy reflektál, mint ahogy saját függőségét vizsgálva nem kevés pszichológiai adalékkal dolgozik. Foci és fizika, foci és űrutazás, foci és kulturális identitás, foci és történelem, foci és vallás, minden, de minden összefügg itt a focival, vagy ha nem, Gazdag József tesz róla, hogy összefüggjön.

    Voltaképpen egy teljes világlátás, világértelmezés szűrődik át a focin keresztül, mindig szigorúan a futball kontextusába ágyazva. Egyfajta képzettársításos technika működik itt, amely azt bizonyítja, hogy a fociról bármire lehet asszociálni. Nem lehet említés nélkül hagyni a kultúrtörténeti, filozófiai utalások tömkelegét, a sok költői parafrázist, intertextuális utalást. A szerző az egyik tárcában (Bevezetés az irodalomba) például a magyar irodalom álomcsapatát próbálja összeállítani: kapusnak Sajó Lászlót, jobbhátvédnek Szabó Lőrincet, söprögetőnek Mészölyt képzeli, beveszi fiktív csapatába Ottlikot, József Attilát, Mándyt, Kosztolányit, Grendelt a középpályára, továbbá Karinthyt, Talamon Alfonzot, centernek pedig a „von Haus aus futballista” Esterházyt.

    Az Egy futballfüggő naplójából azonban nemcsak tematikusan, hanem hangvételét, beszédmódját illetően is rendkívül sokszínű. Az írások nagy része humoros, sokszor ironikus, például amikor Andrusch kapusedzőt idézi, majd erre reagál: „»A szurkolók igenis értékelték a munkánkat, s ha nincs a bukaresti és amszterdami meccs, most egészen másról beszélgetnénk…« Figyelem, ez kulcsmondat volt: »Ha nincs a meccs«, értik, ugye? Ha nincs a meccs, akkor világelsők vagyunk, a futball császárai, a Naprendszer urai. Ha nincs a meccs, akkor Guzmics egy Beckenbauer, Koman pedig Pelé és Maradona és Puskás Öcsi egyben. Miért is ne?”

    Bár ez a visszafogottnak tűnő, mégis nagyon erős, szarkasztikus-ironikus hangvétel (amely nem nélkülözi az öniróniát sem) az uralkodó, sok írásban az elégikusság, a nosztalgikusság válik meghatározóvá, de van példa az emelkedett, ünnepélyes befejezésre is. E sokféleség mögött azonban jól érezhetően egy személy áll, egy szimpatikus, szerethető figura, aki ugyanolyan lelkesen szurkol a megyei másodosztályú meccsen az Isten háta mögött, mint a BL-döntőn Madridban. Bevallottan futballfüggő, nagy rajongó, igazi gyerek, aki képes kíváncsisággal és kritikával láttatni nemcsak környezetét, hanem saját magát is.

    S noha a foci világában viszonylag járatlan kalandorként félve vettem kezembe a kötetet, nagyszerű szórakozás volt, szellemes és tanulságos könyv a fociról, „mely nem pusztán labdával űzött atlétika, hanem költészet is egyben, csupa kellem és báj, játékos rím az oldalvonalnál, trükk és furfang, csupa Rimbaud és Yehudi Menuhin, s hozzá míves taktikai kompozíciók mintázata”.

    Gazdag József: Egy futballfüggő naplójából, Kalligram, 2015.


  • További cikkek