A börtön sem választhat el

Az 1968-as év, a prágai tavasz leverése Magyarországon is nagy fordulatot hozott, bár a gazdasági reformok életbe lépése miatt a társadalom széles rétegei ezt nem feltétlenül érzékelték. Az értelmiségiek, köztük a filmesek viszont nagyon is megértették, mit jelent az „emberarcú szocializmus” kísérletének eltiprása, illetve ehhez köthetően az 1968 utáni sorozatos filmbetiltások. A kádári kultúrpolitika a hatvanas-hetvenes évek fordulóján bekeményített, egy ígéretes rendező, Magyar Dezső pályáját derékba törte, A tanúdobozban tartásával pedig az alkotók tudtára adta, hogy az ötvenes éveket sem kéne bolygatni. A rendszer továbbá újravágatta Sára Sándor Feldobott kőcímű filmjét, s nem átallotta Gazdag Gyula musicaljét, a Bástyasétány ’74-et visszatartani. Majdnem meghiúsult Makk Károly klasszikusa, a Szerelem is, mellyel az alkotó forró talajra tévedt, hiszen filmje érintőlegesen az ötvenhatos forradalommal foglalkozott.

Makk szerencséje az volt, hogy filmjében sokkal erősebb motívum a címbeli őszinte emberi érzés és a nosztalgia a politikai hangsúlynál, ez teszi az alkotást kortalanná, máig tökéletesen átélhetővé (a filmet nem véletlenül láthatjuk mostanában viszonylag sokszor a mozik retrospektív vetítésein). A rendező pályája során sokszor dolgozott Déry Tibor életművéből, akinek ezúttal két elbeszélését (Két asszony, Szerelem) használta fel.

A Szerelem két nő kamaradrámája, akiket egy férfi köt egymáshoz. Anyja és neje, Luca együtt várják, hogy a politikai fogoly, János kiszabaduljon Kádár börtönéből – pontosabban a feleség falaz a férfinak, mivel az idős, beteg édesanya már nem tudná feldolgozni, hogy gyermeke rab. Ezért találja ki Luca azt a sztorit, hogy János Amerikában dolgozik. A Szerelem arról szól, hogy a két nő miként éli meg a férfi hiányát, és ez a hiány milyen emlékeket ébreszt bennük a letűnt, boldog időkről.

Makk Károly az emlékezést, a nosztalgiát teszi meg a Szerelem központi témájává, a férj távolléte inkább ebből a szempontból érdekes, nem annyira az ötvenhatos utalások miatt. Ezzel válik az alkotás a hetvenes évek elején kibontakozó új filmművészeti tendencia indítódarabjává is: a Szindbáddal vagy a Sándor Pál-féle Régi idők focijával együtt nosztalgiával fordul letűnt korok felé, megtagadva a rendszer elvárását, a közvetlen aktualitást, a direkt társadalmi elkötelezettséget.

Makk Károly művében mindkét nő fájdalommal küzd, de a fájdalmat eltemetik a lelkük mélyére, és a cinizmust használják pajzsként, hogy erősek maradjanak, de legalábbis tartani tudják magukat a nehéz időkben. Kulcsfontosságú ebből a szempontból a film következetes formanyelve. Luca és az anya egyaránt szerepet játszanak, csipkelődnek egymással, ám ami a lelkükben zajlik, azaz valódi érzéseiket Makk Károly a múltbeli vagy szubjektív, tisztán gondolati képek bevágásával érzékelteti. A pergő állóképeken, fotókon felsejlik az idős, beteg asszony fiatalkora, nagy szerelmei. Ugyanakkor furcsamód be-bevillannak a jelenből, a börtönből is képsorok, melyek azt sugallják, hogy talán már az anya is tudatában van János valódi hollétének. Így – miközben a három legendás színész (Darvas Lili, Törőcsik Mari, Darvas Iván) átlényegült játékát figyeljük – felmerül a kérdés, hogy végső soron ki ápol kit, illetve ki falaz kinek.

A Szerelem azért iszseniális, mert felesleges melodrámai jelenetek, érzelmi kitörések nélkül, visszafogottan, csupán a montázs segítségével érzékelteti, hogy ez a három ember milyen szoros és bonyolult kapcsolatban áll egymással. A film utolsó jelenetsora maga a katarzis: minden felesleges szó, gesztus nélkül kezd el izzani Makk Károly művében és a néző szívében is a nagybetűs Szerelem. Ilyen gyönyörűen talán egyetlen film sem (még Haneke azonos című, öt évvel ezelőtt készült alkotása sem) képes érzékeltetni, mit jelent valójában ez a – többek között a fősodorbeli sablonos giccsfilmek miatt – esztétikailag túlterhelt és gyakran modorosan ábrázolt érzelem.

A MaNDA DVD-je a digitálisan felújított film mellett sok értékes extrát kínál. A korabeli előzetes, a film fesztiválsikeréről beszámoló filmhíradórészlet, Makk Károly, illetve Gelencsér Gábor filmtörténész audiokommentárja mellett helyet kapott a korongon egy izgalmas, 1985-ös kvázi portréfilm a rendezőről, az Ünnep – Makk Károly és vendégei , amelyben az akkor hatvanéves direktor meghívott vendégeivel beszélget kötetlenül a munkásságáról.

10/10

Szerelem
Színes, magyar filmdráma,100 perc, 1970 MaNDA DVD
Rendező: Makk Károly
Író: Déry Tibor
Forgatókönyvíró: Bacsó Péter
Operatőr: Tóth János
Szereplők: Darvas Lili (édesanya), Törőcsik Mari (Luca), Darvas Iván (János)