×

A köd bizonyossága
Bartók Imre: Láttam a ködnek országát
Molnár Illés 2017 // 01. 06

Bartók Imre legújabb regényében a tragikumvesztés késő egzisztencialista tragédiájába dagad bele egy összeesküvésszál, hogy végül magabiztos hajszálrepedések mentén kérdőjelezzen meg mindent, amiben esetleg biztosak lehettünk volna.
Tovább

Kétdimenziós boldogság, és ami utána van
Michael Ende–Kárpáti Péter: Ofélia árnyszínháza
Stermeczky Zsolt Gábor 2017 // 01. 04

A Radnóti Miklós Színház új gyerekelőadása, az Ofélia árnyszínháza eredetileg Michael Ende rövid meséje, amelyet most Kárpáti Péter írt színpadra. Bár Csató Kata rendezése közel sem tökéletes, így is átsütnek rajta nagyon fontos gondolatok életről, halálról, leginkább pedig magáról a Radnóti Miklós Színházról.
Tovább

Merengés igazról és hamisról egy musical felett
Damien Chazelle: Kaliforniai álom
Szövényi-Lux Balázs 2017 // 01. 02

A Kaliforniai álom kapcsán elmerenghetünk néhány igaz és néhány hamis állítás felett. És mielőtt leírjuk, hogy a film kiváló, először tisztázzuk: nem „ahhoz képest” az.
Tovább

„Ott a jó példa követőkre talál”
Beszélgetés a Vántus-napokról Hollós Máté zeneszerzővel
Fittler Katalin 2016 // 12. 30

„A mai magyar zene hete” – ezzel a címmel hívta életre 1971-ben Vántus István zeneszerző az első hazai kortárs zenei rendezvénysorozatot, évekkel megelőzve a nemzetközi zenei életben is jegyzett budapesti Korunk zenéjét (1975-től). Vántus, akit „Szeged zeneszerzőjeként” is emlegetünk, tiszteletre méltó energiával tartotta életben egészen a haláláig, s a novemberi rendezvénysorozat, eredeti céljának megfelelően, kivitelezésében több-kevesebb módosulással mindmáig életképesnek bizonyult. 1996-ban megalakult a Vántus István Társaság, amelynek elnöke Hollós Máté zeneszerző lett – ettől kezdve Vántus István Kortárszenei Napok elnevezéssel él tovább a rendezvénysorozat.
Tovább

Bartók 21. századi szemmel nézve
Kortárs művek vallanak a magyar zseniről
Sipos Tünde 2016 // 12. 29

Zseniális zeneszerző, megszállott népzenekutató, bogárgyűjtő, aki nudista strandon operát komponált, és még egy kisbolygót is elneveztek róla. Egyik leghíresebb magyar művészünk, Bartók Béla fantasztikusan sokszínű életműve ma kortárs művészeket és múzeumi szakembereket indít párbeszédre. Születésének 135. évfordulójára a Ludwig Múzeumban rendeztek kiállítást. #Bartók #Lumu
Tovább

A múltteremtés öröme
Szigeti Csaba: Macska a fa alatt
Lapis József 2016 // 12. 27

Szigeti Csaba legújabb, több mint tíz éves szünet után kiadott tanulmánygyűjteményének címe, folytatva a maga teremtette hagyományt, A hímfarkas bőre és a Mint egy elefánt után szintén egy állat neve köré szerveződik: Macska a fa alatt. A mű megjelenése öröm mindazoknak a szakmabelieknek, akik szeretik az irodalmi és irodalomtörténeti ínyencségeket, akiket lenyűgöznek a mikro- és makrofilológiai kalandozások, illetve a belőlük levont eredeti következtetések, s akik úgy akarnak szórakozni, hogy közben műveltségük és látókörük is számottevő módon bővül.
Tovább

Da Vinci eklektikussága
Daniel Arasse: Leonardo
Thimár Attila 2016 // 12. 26

Leonardo da Vinci élete, pályája és művei meglehetősen szokatlanok voltak még abban a késő reneszánsz korban is, amikor pedig különcségekkel, varázslatos újításokkal és körmönfont trükkökkel bőven találkozhatott az ember. Nem véletlen, hogy az utóbbi évtizedek legnagyobb műfajmegújító darabja, Dan Brown A Da Vinci-kód című krimije is az ő festményéből eredeztette forrását – igaz, ezzel inkább zavart keltett az egykori mester utóéletében.
Tovább

Dionüszosz ébredése
Dénes József: Szökésben
Papp Máté 2016 // 12. 23

„A rock – mármint az igazi rock – egy olyan zenei forma, amelyben néhány év alatt kell kimondani mindent, ezért ideális médiuma a felforgató gondolatoknak. Ma már igazából nem érdekel, mert nekem ez már megvolt. Többek közt ezzel az írással is a kiutat keresem ebből a világból” – írja Dönci, a ’70-es, ’80-as évek hazai underground kultúrájának egyik legsajátosabb és legkiemelkedőbb zenésze. Kritika Dénes József Szökésben című írásáról.
Tovább

Aki nem akart hős lenni
Juho Kuosmanen: Olli Mäki legboldogabb napja
Csiger Ádám 2016 // 12. 22

A finnek Oscar-nevezettje esszenciális sportfilm remek forgatókönyvvel és színészekkel, amely szokatlanul széles spektrumát fedi le egy bokszoló életének.
Tovább

A fény-érzékeny-ember
Benkő Imre: Panoptikum 1980–2016
Thimár Attila 2016 // 12. 20

Az igazán kiemelkedő fotósok képeit mindig felismeri a közönség – nem a képek témájáról, hanem a látásmódról, a stílusról. Benkő Imre képeire az elfogadó érdeklődés, a modern kori mély humanizmus jellemző. Legújabb kiállítása január 4-ig tekinthető meg a Bartók Béla 30. alatt.
Tovább

Program

Szavakon túl 3.

Amit tudni akartál a művészetről, de sosem merted megkérdezni

Új beszélgetéssorozatunkban művészekkel beszélgetünk a művészeti területek különbségeiről és kapcsolódási pontjairól.

Bővebben

 

Pannon Filharmonikusok

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni. 

Eredményhirdetés

Ajánló

A Kortárs februári számából ajánljuk

Farkas Wellmann Éva: Becsukok most
Tóbiás Áron: Sorsok, utak, életek ’56
Szigethy Gábor: Napló múltidőben 1957. február
Vasy Géza: Nagy László

Szakolczay Lajos: Erkölcs, bátorság, rendíthetetlen hit „Támadó tűz voltunk”

Bővebben