×

A fejlődés természete
Gazdag László: A fejlődés természete
Pataky Adrienn 2012 // 02. 13

„Minden önmaga története” – tehát min­den jelen­séget törté­neti­ségében érde­mes és kell vizs­gálni. Esze­rint minden dolog­ról látnunk kell, honnan jön és milyen irányba halad, hogy igazán megis­merjük jelleg­zetes­ségeit – mégis el kell ismer­nünk, hogy lehe­tetlen vállal­kozás a világ fejlő­dését négy­száz oldalba sűríteni.
Tovább

Hattyúdal
Thomas Mann: A varázshegy
Palkovics Beáta 2012 // 02. 13

A darabban túl sok a jelenet­váltás, a dialó­gusoknak és viták­nak pedig nincsen súlya. A szana­tóriu­mot irá­nyító Behrens dok­tor alak­ja érde­kes és szóra­kozta­tó, de az elő­adás leg­kiemelke­dőbb szerep­lője a Mynheer Peeperkornt ala­kító Gáspár Sándor. Amint meg­jelenik a szín­padon Madame Chauchat bom­lott elmé­jű szerető­jeként, a néző azon­nal fel­kapja a fejét, és Albin úr pisz­tollyal való látvá­nyos mutat­ványa után elő­ször ismét való­di befo­gadóvá válik.
Tovább

Játszótéri pofonok a felnőtteknek
Roman Polanski: Az öldöklés istene
Varga Viktor 2012 // 02. 13

A kérdés, hogy felkiáltó­jel, figyelmez­tetés lehet-e Az öldöklés istene, vagy élünk tovább mobil­csörgések és ölre menő szánal­mas viták, érdek­telen­ségek, személyes­kedések és kompro­misszum­hiányok között. Lehet, hogy mindez elkerül­hetetlen, és csak jó egy pilla­natra kívülről nézve magunkat...
Tovább

Tekintsünk előre!
Bernáth Zsolt: Sherlock Holmes nevében
Szegheő Csaba 2012 // 02. 13

A Sherlock Holmes nevében egy fiatal, duna­újvá­rosi baráti társa­ság kísér­lete arra, hogy fel­rázza a hazai műfaji fil­mek vilá­gát. Az alko­tó­csoport szimpa­tikus hozzá­állása és a helyen­ként szemet kápráz­tató filmes megoldá­sok biza­lomra ad­hat­nak okot a jövő­re nézve, még úgy is, hogy mos­tani film­jük suta forga­tó­könyve száj­húzós film­élménnyel fenye­geti a moziba téve­dőket.
Tovább

Valójában mennyire idegen?
Maxim Gorkij: Kispolgárok
Tóth Kata 2012 // 02. 07

A fal kidől, az addig össze­függő lejtő darabjai eltávo­lodnak egy­más­tól mintegy szige­teket alkotva, és a lakók, mintha mi sem történt volna, ugyanúgy lép­kednek, mozog­nak tovább. Az ő rendjük azonban nem a miénk, mi mások vagyunk, ez csak egy törté­net, melynek fő­szerep­lői kicsi­nyesek, tehetet­lenek, csak panasz­kodnak, nem jutnak egyről a kettőre, szánal­masak... Kispolgárok.
Tovább

Superman és a nulladik világháború
Sherlock Holmes 2. – Árnyjáték
Dúcz Erzsébet 2012 // 02. 07

A kiemelkedő intellek­tusú, könnyed elegan­ciájú és pazar humorú Sherlock ebben a részben (is) inkább tűnik egy Superman–MacGyver ötvö­zetnek, aki azért mindig előre végig­gondolja mozdu­latait, mielőtt meg­küzdene egy gonosz­tevővel. Ezt tekint­hetjük az ere­deti figura átmen­tésé­nek a mai néző számá­ra, ám az ered­mény félre­csúszik.
Tovább

Irodalom a szavakon túl
A Liliomfi a Nemzeti Táncszínházban
Gláser Diána 2012 // 01. 29

Irodalmi művek tán­cos fel­dolgo­zása nem egy­szerű vállal­kozás. Nehe­zíti a felada­tot az a ren­dezői, koreo­gráfusi atti­tűd, az a monda­nivaló is, amely jelen eset­ben Román Sándor alko­tói ambíci­ója mögött rejlik: kife­jezni mind­azt, amit számá­ra a ma­gyar­ság jelent, fel­mutat­ni a kultúr­kincsek, a művé­szetek társa­dalmi szüksé­ges­ségét mint a nem­zeti önmeg­való­sítás terepét. Ez a Liliomfi nem az a Liliomfi, közli a narrá­ció, de meg­állja-e helyét az alko­tás saját lég­köré­ben, mű­fajá­ban, szín­padi egész­ként?
Tovább

Egy rakás szerencse
Aki Kaurismäki: Kikötői történet
Schalk Endre Kornél 2012 // 01. 29

Kaurismäki filmjei eset­len, szó­fukar hősei­vel, lepuk­kant, mégis szép­pé stili­zált külváro­saival, az 1950-es éveket a jelen­be vará­zsoló tárgyi vilá­gával a reali­tás és irreali­tás hatá­rán egyen­súlyoznak. A Kikötői törté­net sem kivé­tel, ám a meg­jósol­ható kime­netelű mese­szövés és az időn­ként mű­vészi önismét­lésnek ható gegek némi­leg csök­kentik a film élve­zeti értékét.
Tovább

Tapinthatóan érinthetetlenek
Eric Toledano, Olivier Nakache: Életrevalók
Rédai Gergely 2012 // 01. 22

Az alapszituáció a klasszi­kus helyzet- és jellem­komikum­ból adódik. Két telje­sen más társa­dalmi környe­zetből érkező, eltérő habi­tusú férfi viszo­nya rajzo­lódik ki a vász­non, de szeren­csére ennél sokkal többet is kapunk.
Tovább

Dob meg basszus
Gödörben a Colombre Band
Berta Zsolt 2012 // 01. 22

Mi mást gondol­hattam volna, mint hogy az eddig a hagyo­mányos rock-ritmus­szekció nélkül muzsi­káló Colombre meg­szóla­lása a dob­szerkó és a basszus­gitár alkalma­zásával vadabb lesz. Ehhez képest szelí­debb lett, legalábbis első hallásra.
Tovább

Pályázat

A Kortárs folyóirat esszépályázatot hirdet Európa, Európa… címmel.

Bővebben

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni.

Ajánló

A Kortárs májusi számából ajánljuk

Szepesi Attila: Cantus firmus 

Nagy Dániel: Szellemi alkotások „nukleáris szemiotikája”?

Murádin Jenő: „Magyar művész Alvincen 1908-ban”

Artzt Tímea: Szabó T. Anna: Törésteszt

Bővebben