×

Esztétikai blöff
Kokesch Ádám: BACKUP – Biztonsági mentés
Sipos Tünde
2016 // 01. 20

Az óbudai Zichy-kastély romantikus han­gulatú udva­rán keresz­tül­ha­ladva barokk szob­rok kísé­reté­ben lép­cső­sor vezet el min­ket a modern képző­művé­szet vona­lakig csupa­szított, mér­tani szigo­rú­ságú miliő­jébe. A Kassák Lajos mun­kás­ságát bemu­tató élet­mű-ki­állí­tás szom­széd­ságá­ban a konst­rukti­vizmus égisze alatt Kokesch Ádám hasonló gon­dolat­me­netre ala­po­zott tárgy­soro­zatát mu­tatják be.
Az óbudai Zichy-kastély romantikus hangulatú udvarán keresztülhaladva gyönyörűen faragott barokk szobrok kíséretében részeltgazdag, burjánzó oszlopfőkkel övezett lépcsősor vezet el minket a modern képzőművészet vonalakig csupaszított, mértani szigorúságú miliőjébe. A Kassák Lajos munkásságát bemutató életmű-kiállítás szomszédságában a konstruktivizmus égisze alatt Kokesch Ádám hasonló gondolatmenetre alapozott tárgysorozatát mutatják be.



A múzeum bejáratánál közvetlenül berendezett tárlat két szobát tölt meg, de nem csak a falakat borítják a különböző geometrikus formájú kompozíciók. Különleges szerkezetek idézik meg például egy klasszikus nappali berendezését, a szobák sarkában is fényhatásokkal gazdagított műtárgyakat találunk, az átjáró szemöldökfájára függesztett madáralak pedig felfelé emeli tekintetünket. Érdemes azonban az ablaküvegre tapasztott kisméretű tárgyépítményeket is szemügyre vennünk – ezekben a terekben semmi sem az, aminek látszik.

A koncepciót egy bevezető falszöveg mutatja be, amely elárulja számunkra a művész kísérleteinek alapgondolatát, amelyben arra keres választ, hogy „mai szemmel összefüggés teremthető-e a klasszikus modernség és a modern dizájn párhuzamos fejlődésének a mintájára a mai radikális dizájn esztétikája és a radikális képzőművészet között”. Korunkban ugyanis a technológia fejlődése és térnyerése uralma alá vonta a tárgytervezés, a megjelenés szerepét is. A legfőbb kérdés az, hogy mi marad a funkció vagy értelem nélküli tárgyakból, ha csak a működést megidéző utalások vannak a puszta látvány kíséretében.



Kokesch Ádám bemutatott tárgyai geometrikus szerkesztettségen alapulnak. Egyes motívumok korábbi munkáiból is visszaköszönnek, de a kiállítótérben is többször megismétlődnek. Sőt, az egyes tárgyak az alapmotívumok összekapcsolásával reflektálnak egymásra: ilyen egy tabletimitáció, amelyben egy kék színű fríz végtelenített vonalfolyamát követhetjük vagy nagyíthatjuk fel az éritőképernyőn, de ha felpillantunk a kijelzőből, ugyanezt a sormintát a szomszédos tárgy peremén plasztikus formában is felfedezhetjük. Változatos a tárgyak kivitelezéséhez használt anyagok összeválogatása: újrahasznosított műanyag kupakok, természetes falécek, sík és homorú tükrökön kívül a színes plexiké a főszerep. A tükrök alkalmazása valósítja meg leghitelesebben a tárlat játékosságának szándékát a többszörös fényvisszaverés és a homorú tükör által eredményezett fordított látványvilág képében. A kiállított művek megjelenése és formai kivitelezése megidézi a konstruktivizmust vagy a MADI mozgalmat, amely kapocsként működik a kiállítás anyaga és a kiállítóhely szellemisége között. Az így megalkotott művek tehát a játékosságot vagy manapság a kiállítástervezés kötelező szempontjaként jelenlévő interakciót feltételezik, de sokszor ez a szándék is csak blöff. A leghasznosabb és legcélszerűbb interakció akkor valósul meg a néző és a tárgyak között, amikor a tárlatvezető segítségét kérjük. Tegyük ezt bátran, mivel a kiállításban semmiféle fogódzót nem kapunk: sem papír alapú vezetőt, sem tárgyleírást. Ezt helyettesítendő a múzeum munkatársai készségesen magyarázzák az egyszerűnek tűnő, mégis túlbonyolított művészi koncepciót.



A legegyértelműbb heuréka-élményt az említett nappaliutánzat adja. Ebben a térrészben klasszikus kanapé elé helyezett monitor mutatja be a hétköznapi tévébámulás tevékenységét. Hogy egészen mai legyen az élmény, kapunk hozzá fülhallgatót, valamint itt található a már említett tabletimitáció is, így ez a tárgycsoport garantálja a digitális világ következményeként megjelenő szeparáltság élethű érzetét. A monitoron keresztül egy paintball játék eseménysorát látjuk, amely tevékenység a valós háborúk infantilizált impulzusait idézi meg. Összességében a kiállításnak ez a szelete közvetíti a legkézenfekvőbben azt, hogy mit is jelent valamit valójában átélni, vagy a virtualitás tükrében pusztán csak szemlélni – az aktív cselekvés helyett csak passzív résztvevőként jelen lenni egy másodlagos valóságban.



Kokesch Ádám: BACKUP – Biztonsági mentés

Kassák Múzeum

2015. november 20 – 2016. február 14.

Pannon Filharmonikusok

Előfizetés

Tarts lépést a kortárs kultúrával!
A Kortárs folyóiratra a képre kattintva lehet előfizetni. 

Ajánló

A Kortárs márciusi számából ajánljuk

Báthori Csaba: Melankólia XXIX
Sajó László: Versek az elfekvőből
Kelemen Erzsébet „Tavaszesőt és vaszöldet énekelünk”
Fábián (T.) László Észrevételek és javaslatok a közoktatás rendszerének korrekciójához

Bővebben