Irodalom

Szomorúmanók és slam poetry

II. Margó fesztivál
2012. június 15. péntek

Az idei, második Margó fesztivál nem okozott csalódást a tavalyihoz képest, sőt. Változatos és izgalmas programokat kínált: az egyik legjobb a pénteki Háyland volt a PIM-ben, melynek során Háy Jánost és írói világát ismerhettük meg közelebbről, többek között a 30Y segítségével.

Az idei volt a második Margó fesztivál, és az eddigi kettőből ítélve jövőre is helye van a rendezvénynek. A Margó olyan irodalmi rendezvény, amely „arról beszél, hogy ez a város mozgásban van. És nekünk, akik többnyire csak állunk benne, most kicsit olyan, mintha futószalagon, mozgólépcsőn állnánk” – írja Grecsó Krisztián a Margó bevezetőjében. Egészen pontosan azt jelenti ez a mozgás, hogy a szöveg nem marad papíron, hanem megmutatkozik más-más művészeti ágakban is, legyen szó akár zenéről, akár színházról, akár képzőművészetről.  Grecsó szavaival élve: a Margó „a vággyal teli sorvég, ahol a fantázia megy tovább…”, a fesztivál célja az irodalom felszabadítása és kiterjesztése.

A csütörtöki nyitóprogramot a margitszigeti Holdudvarban rendezték meg, az egykori Casino nagytermében. A facebookról sokak számára jól ismert Nyári Krisztián mutatott be hangjátékkal dúsított előadást Szerelemtérkép címmel magyar írók és költők szerelmi kapcsolatairól két színész barátjával, Bartsch Katával és Elek Ferenccel. Az este folyamán foci és irodalom kapcsolatáról lehetett hallani az Ankertben, a Lánchídnál pedig kortárs szerzőink olvastak fel műveikből, amelyet vetítés kísért. Aki pedig a belvárosi programot választotta, a Corvin-tetőn hallhatott klasszikus magyar verseket a slam poetry stílusában.

Pénteken a Millenáris Parkban, az Európa Pontban a Momentán Társulat improvizált Kosztolányi Alakok portréira, a közönséget is bevonva. Közben a Telepben Dömölky János Ottlik-filmjét, a Hajnali háztetőket vetítették. Később a Szomszédok című kis éji irodalmi túra várta az érdeklődőket a Fogasházban Scherer Péterrel, aki Béla úrként mint házmester kalauzolta vendégeit. Minden lakásban egy-egy író várta őket, felolvasták a helyszín ihlette műveiket.

Szombaton színdarabot és filmet lehetett nézni, illetve egy Pest–Buda vetélkedő tette próbára a jelentkezők tudását, és az Európai Irodalom Fesztiválja (a Margó részeként) gyarapította azt – ugyanis kortárs külföldi szerzők budapesti írásai elevenedtek meg városszerte.

A vasárnapi mozdulatművészet után két helyszínen zárult a Margó programja: az Akváriumban és az A38 Hajón. Az Erzsébet téri Akváriumban Rájátszás volt, Karafiáth Orsolya, Grecsó Krisztián és Szálinger Balázs verseit, Beck Zoltán, Kollár-Klemencz László és Szűcs Krisztián pedig dalait adta elő, majd a Wattican Punk Ballet koncertje következett. Közben az A38 Hajón átadták az Örkény István-kisfilmpályázat győztesének díját is, s ezután jött el a záróbuli ideje.

Számomra az egyik legjobb margós program a pénteki Háyland című est volt a Petőfi Irodalmi Múzeumban, amely Háy János író világáról szólt. A Háylanderek, akik segítették bemutatni: Winkler Nóra, Beck Zoltán, Mucsi Zoltán és Bertóti Attila. Beck Zoltán, a 30Y énekese gitáron kísérte az egyszer dorombon, egyszer gitáron játszó Háyt, vagy éppen Bertóti Attila animációját, de maga is megzenésített néhányat a szerző szövegei közül. Elhangzott egy különleges dal is, amely eredetileg a 30Y szerzeménye, ám Háy átiratában szintén közönségsikernek bizonyult. Ahogy Mucsi Zoltán performansza is, aki Háy Nehéz című művéből adott elő egy hosszú monológot; a darabot a Bárka Színház tűzte programjára még két éve, Bérczes László rendezésében. Mucsi a szerepe szerinti főszereplő férfi anyjának (Lázár Kati) mondja el élete ballépéseit és fordulópontjait, vallomását némi sértettséggel vegyítve. Mucsi előadása igen hiteles volt, jól állt neki ez a figura, a Jancsó-filmekből jól ismert, kicsit részeg, esendő, panaszkodó ember szerepe. A monológ előtt Háy mesélt egy történetet arról, hogy tőle mennyire távol állt a színház, és mennyire nem tudott drámát írni, ezért Kornis Mihálytól kért segítséget egy közös kocsiút során. Székesfehérvárra mentek épp, nem messze, Háy aggódott is, hogy kevés az idő az általa feltett kérdésre: hogyan kell jó drámát írni? Ám Kornis csak halasztotta a választ, azt mondta, nem kell erre ennyi idő, végül az út utolsó néhány percében kezdett csak bele, és olyan banálisnak és tréfásnak tűnő tanácsokat adott Háynak, hogy a hosszú monológok után rövid megszólalások következzenek, és hasonlók. Mucsi az általa előadott hosszú monológ után meg is jegyezte Háynak, hogy úgy látszik, ennek ő itta meg a levét, hisz jó nagy feladat elé állította.

A kétórás program teltházas volt, mint ahogy egyébként a Margó fesztivál összes előadása. A Háylanden két termet is megtöltött a közönség, s a szervezők szerencsére jó hangosítással és kivetítőkkel dolgoztak. Szükség is volt erre, nemcsak a zenei részeknél vagy a monológnál, hanem például amikor Háy János néhány rajzát és festményét mutatta meg, illetve a helyszínen is megrajzolta a Háylandet, amelynek alapvető figurái a szomorúmanók, az angyalok, az ördögök vagy az öntelt teremtők. Maga a kötet is a Háy által készített borítóval jelent meg: Háy többször hangoztatta, hogy valójában nem tud rajzolni, de maga a tevékenység nagyon szórakoztatja.

A Margó fesztivál idén is jól sikerült, az pedig külön örömteli, hogy a könyvhét végre nem csak napközben és nem csak egy korosztálynak kínált programokat. Így, összekötve a gyermekkönyvnapokkal, sőt az Európai Irodalom Éjszakájával, minden irodalom iránt érdeklődő találhatott magának való rendezvényt az elmúlt napokban.

további írásai

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.