Zene

Látlelet a Fonogramról

Varró Annamária
2012. május 13. vasárnap

Május 8-án átadták az előző év legjobb lemezeinek ítélt Fonogram-díjakat. Már a jelölési lista elolvasásakor nagyon kíváncsi voltam, mely albumokat hozza ki győztesnek a szakmai zsűri, akinek persze – mint minden más értékelés alkalmával – nagyon nehéz dolga volt. Túl sok meglepetés nem ért, nagyjából az előzetes megérzéseim szerint alakultak az eredmények, voltak előadók, akiknek nagyon örültem, voltak, akiknek kevésbé: de ez már csak így megy, még akkor is, ha a magyar Grammy-díjnak is nevezett Aranymikrofon (egykori Arany Zsiráf) odaítéléséről van szó.

Kezdő attrakcióként Kovács Áron és zenekara lépett színpadra, habár ők sem jelöltek, sem díjazottak nem voltak, megadták az este alaphangulatát, és nem utolsósorban jó reklám volt ez a rádiós műsorvezető bandájának is. Egy számot igazán megérdemelt tőlük a nagyérdemű közönség – és a tévénézők is, hiszen a királyi televízió élőben közvetítette –, ha már az est házigazdája zenekedvelő, sőt zeneművelő ember.

A tizennyolc kategória közül először a dzsesszalbumok kerültek terítékre: a jelöltek között volt többek között Dresch Mihály és zenekara, Fábián Juli és Sárik Péter duója, Harcsa Veronika, valamint a Váczi Eszter Quartet albuma, de győztesként az egykori Edda-tag, Alapi István nixFactor című lemezét nevezte meg a zsűri.

A következő kategória a nép- és világzene volt, szintén színvonalas névsorral: Besh O Drom, Holdviola, Csík zenekar, Ocho Macho és Kerekes Band. Habár a nevezett zenekarok közül mindegyik nagy kedvencem, a Csík zenekar győzelmére számítottam, de titkon a Kerekes Bandnek szurkoltam, s ennél a kategóriánál nem igazolódott be az előfeltevésem, hiszen a Kerekes Band What the Folk? című nagylemeze lett az év világzenei albuma. Az egri zenekar maximálisan megérdemelte az elismerést, hiszen szerzői kiadásban jelent meg az album, bravúros zenei megoldásokkal tarkított számokkal, amely bátran és virtuózan ötvözi a népzene, a funky és a rock elemeit. Pimaszul jók, és ez már hivatalosan is tény.

Az egyes kategóriák között egykori díjazottak és jelöltek szórakoztatták a közönséget: színpadra lépett a Magashegyi Underground Rázz fel! című nagylemez-beharangozó slágerével, Palya Bea, a Magna Cum Laude, valamint az igazi régi motorosnak számító Lord zenekar is, akik jó felvezetői voltak a külföldi és hazai heavy metal és hard rock kategóriának. A külföldi nyertes a Foo Fighters legújabb lemeze lett, a hazai befutó pedig, a tavalyi évhez hasonlóan újra az Idoru. Színpadra vonulásokat hatalmas taps és éljenzés fogadta – a rockzene berkeiben még tudnak örülni egymás sikerének –, a zenekar tagjai a díj átvétele után csak ennyit üzentek a közönségnek: „Hallgassatok magyar zenét, és járjatok koncertekre!”

A minden évben nagy vihart kavaró Év felfedezettje hatalmas meglepetésre nem a különböző tv-csatornákon futó tehetségkutatók finalistái vagy nyertesei közül kerül ki: a nyertes az Ozone Mama zenekar azonos című lemeze lett. A győzelmet a bandatagok kitörő lelkesedéssel fogadták. A szó szoros értelmében nem túl divatos, ám modern elemekkel tarkított zenekar muzsikája bebizonyította, hogy van még remény, hiszen ha valaki jó zenét csinál, nem az a mérvadó, hogy mennyi rajongója van a közösségi oldalakon, vagy hány percet szerepelt kiemelt műsoridőben a kereskedelmi csatornákon.

A legjobb gyermeklemeznek járó díjat Halász Judit vitte el, ő amolyan tuti befutó már évtizedek óta: generációk nőttek fel a lemezein, és a jelöltek közül egyértelműen neki járt az elismerés. A külföldi és hazai alternatív kategóriában a Kasabian és a hazai vonalat erősítő Kiscsillag Néniket a bácsiknak! című lemeze nyert, míg az elektronikus kategória külföldi befutója a dubstep műfajt képviselő Skrillex lett, a hazai zenekarok közül pedig maximálisan megérdemelten Yonderboi kapta a díjat, akinek zenéje még mindig nem ismert és elismert itthon eléggé.

A soron következő fellépő a Freshfabrik volt, akik az est folyamán az év hazai modern pop-rock albumának járó díjat is hazavihették, majd őket a (feleslegesen) túlreprezentált SP hosszabb értékelésre nem méltó előadása követte. Éles volt a kontraszt.
A hazai szórakoztató zenei album kategóriában nem a Budapest Bár, hanem a Szenes Iván örökzöld slágereit tartalmazó lemez nyert, míg a hazai klasszikus pop-rock lemez kategóriájában Bródy János Illés szekerén című korongja nyerte meg az Aranymikrofont. Az év klasszikus vagy kortárs komolyzenei albuma Hortobágyi László és a Gáyan Uttejak Orchestra Entransociety című lemeze lett. A díjazottak között volt még többek között Adele 21 című lemeze is – amely album a Grammy-gálán minden kategóriában nyert –, valamint a Nickelback Here and Now albuma is.

Az év hazai dala – amely egyben egyfajta közönségdíj is, hiszen a rádióhallgatók szavazatai alapján került ki a győztes – Vastag Csaba és Vastag Tamás slágere, az Őrizd az álmot! lett, amely közönségdíjasként a népszerű popszám minden tipikus jellegzetességét magában hordozza, legyen szó a hangszerelésről vagy épp a dalszövegről.

Utólag végignézve az eredményeken, nem mondhatom, hogy végigizgultam a 2012-es Fonogram Gálát, de ennek ellenére örülök a díjazottaknak, hiszen minden kategóriában jó kézbe került az Aranymikrofon. Mostantól pedig az idei év zenei termésére kell irányítani a figyelmünket, és arra várni, hogy jövő tavasszal vajon kik lesznek a befutók. Emellett pedig nagyon sok magyar zenét hallgatni, és minél több koncertre elmenni.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.