Irodalom

Tradíciók hálójában

Szécsi Noémi: Nyughatatlanok
Palkovics Beáta
2012. január 2. hétfő

Nagy izgalommal lapoztam bele Szécsi Noémi Ünnepi Könyvhétre megjelent, hatodik regényébe. A Nyughatatlanok több szempontból is más műnek ígérkezett, mint amiket a kortárs magyar irodalomban eddig megszokhattunk. A szerző saját bevallása szerint újromantikus regényt akart írni, hiszen úgy véli, a cinizmus és irónia kiüresedésével az olvasók valós, komoly és patetikus dolgokra vágynak.

A téma igazán különleges, a történet az 1850-es években játszódik, az emigrációra kényszerült magyarok mindennapjait írja le. Olyan tájakra kalauzolja olvasóit, mint a 19. század népszerű fürdőhelyei, Biarritz vagy Oostende, figyelemmel kísérhetünk egy földközi-tengeri hajóutat, illetve a Franciaország és Belgium központjában zajló emigránséletre is vethetünk egy pillantást. A könyv középpontjában a skót származású Aimee áll, a magyar úr, Bárdy Rudolf felesége. Első pillantásra egyszerűnek látszó, ám mégis különös asszony, akinek múltjában titkok lappanganak. A regény három szálon indul el, amelyek később összefonódnak: az első szál egy családirtás borzalmait írja le, a másodikban két nő, Aimee és Effie barátsága alakul ki, a harmadikban pedig három férfi (Bárdy, Almássy és Fábián) hajóútját követhetjük nyomon. Az előhang nagyon hatásosan egy halálüvöltéssel kezdődik; s bár csak nyolc oldal, ez a Jókai-parafrázis a bő négyszáz oldalas regény legjobban sikerült része, képiségével rendkívül erősen hat az olvasóra. A szöveg a továbbiakban ugyan szórakoztat, azonban egyre tovább haladva az olvasásban terjengőssé és unalmassá válik. A szerző betartja korábbi interjúiban tett ígéretét: valóban szakít a már szokásosnak mondható kortárs magyar irodalmi vonallal, viszont ezzel a gesztussal nemcsak az iróniát és a fragmentáltságot száműzi művéből, hanem a nyelvi erőt is. Így a regény a mai olvasó számára szürke marad.

Ha azonban a Nyughatatlanok témavilágát vesszük szemügyre, óhatatlanul találkozunk a jelen irodalmával, amitől a szerző távolabb akart kerülni. Szécsi Noémi könyve ugyanis a maga korában tabunak számító dolgokról is mesél, nem csak azt írja le, ami más romantikus regényekben is előfordul. Képet fest arról is, hogy a magyar urak a társadalmi nyughatatlanság és tehetetlenség útvesztőjéből hasispipákkal, miniatűr pornóképekkel és prostituáltakkal kívántak menekülni. Beszél a mesmerizmus és szellemidézés szenvedélyéről, ami reménykeltő ereje miatt futótűzként terjedt az emigrációban élő magyarok között. Más szokatlan témák is előkerülnek a könyvben, mint például álterhesség, meleg honvédek emigrációs szerelme, prostitúció, sőt egy korabeli nőgyógyászati rendelésről is olvashatunk. Érezhető, hogy a szerző alaposan utánajárt az 1800-as évek kulturális és történelmi hátterének, azonban hiába az érdekes történet, a sok felsejlő rejtély, ha a narráció erőtlen. A titkok túl hosszan lappanganak a könyv oldalain, majd hirtelen és nagyon könnyen lepleződnek le – ilyen például az a jelenet, amikor Aimee szinte teljesen indokolatlanul fedi fel titkait Fábiánnak. A magyar emigránsok szövegben ábrázolt tehetetlensége kiábrándító, hosszú oldalakon keresztül nincsen semmi egyéb, csak kesergés. A szereplők folyton várnak a hazulról érkező havi apanázsra, éppúgy, ahogy az olvasó áhítozik a regény több száz oldalának olvasása közben valami történésre, de végül sem az ellátmány, sem az izgalom nem érkezik meg.

Eredeti ötlet a 19. század mindennapjainak misztikus oldaláról írni, ráadásul női szemszögből mindez még egyedibb lehetne, de a Nyughatatlanok nem bontja ki a témában rejlő lehetőségeket. Szécsi Noémi könyve olyan történelmi regény, amely részben krimi, részben rémregény, tekinthetjük kémregénynek is, valójában azonban egyik sem – a komoly súllyal bíró témák mellé bulváros elemek vegyültek, s nem tudni valójában, hogy hová tartozik a szöveg, hogy lektűr akar-e lenni, vagy valódi szépirodalom. Összességében elmondható, hogy az írónő sokat vállalt ezzel a regénnyel, ám vállalkozásai közül igazán egyiket sem sikerült egészen teljesítenie.

Szécsi Noémi: Nyughatatlanok, Európa Kiadó, 2011.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.