Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter pénteken, sajtóreggeli keretében ismertette a Nemzeti Kulturális Alap új rendszerét. A változtatások a szétosztható pályázati pénzek forrásainak bővítésében, valamint a kuratóriumok számának csökkentésében történtek, 2012-től a tervek szerint a pályáztatás is egyszerűbbé, gyorsabbá válik.

Az NKA bővítené pályázati kereteit, s ezért igyekszik növelni a bevételi források számát is. Az egyik fontos változtatás, hogy a 2011. évi CLVI. törvény bevezette a kulturális adót, amelynek összege az Alap bevételét képezi. Eszerint adóköteles a törvény 18. mellékletében felsorolt pornográf tartalmú termékek első belföldi értékesítése, a felsorolt szolgáltatások, valamint az erotikus tartalmú telefonszolgáltatás nyújtása. Egy olyan adót sikerült tehát létrehozni, amely nem az adófizető állampolgárokat terheli.

További bevétel-növekedést jelent a szerzői jogról szóló törvény módosítása, amely a 2011. évi CLXXIII. törvényben jelent meg. A törvény értelmében a közös jogkezelő szervezetek a jogszabályban, támogatási politikájukban meghatározott bevételeiket kulturális célra a Nemzeti Kulturális Alap számára használják fel. Erről jelenleg is folynak tárgyalások az Artisjusszal, de előzetes becslések szerint körülbelül félmilliárd forint pluszbevétel lehetőségéről van szó.

A kollégiumok száma 17-ről 9-re, a foglalkoz­tatottak száma 152-ről 72-re reduká­lódott. A csökken­téseknek és össze­vonásoknak egyfelől pénzügyi okai vannak (a kollégiumi tagok csökken­tett száma miatt több tízmillió forintot spórolnak a műkö­désen), másfelől azonban így képes lehet az intéz­mény a kultu­rális területek haté­konyabb lefedésére.

2012-től elektronikusan is lehet pályázni, csökkentve ezzel az NKA és a pályázók adminisztrációs terheit. A pályázás maga ezáltal nemcsak gyorsabbá, hanem olcsóbbá is válik. Továbbra is pályázhatnak a határon túliak ösztöndíjakra, különböző projektekre, speciális pályázatokra, úgy, ahogyan a Márai-programban is részt vesznek határon túli kiadók. Balogh Balázs, a Közművelődés és Népművészet Kollégiuma vezetője kiemelte, hogy ezen kuratórium szerencsére eljut oda is, ahova más kollégiumok nem, így hazai és határon túli, nagyon szegény közösségekben is igyekszik támogatni a magyar kultúra megőrzését, és ezen keresztül a közösségi élet fenntartását. Réthelyi Miklós hozzátette, hogy az NKA nemcsak a határon túliakat támogatja, hanem a külföldön megtartott magyar előadásokat is.

L. Simon László kiemelte, hogy az ötöslottó bevételéből származó 25 százalékos miniszteri keretet (előzetes becslések szerint több mint másfél milliárd forintot) is szeretnék később szétosztani a pályázók között. Az idei keretből zárolt 2,4 milliárd forint úgynevezett maradványkezelési költség a zárolás feloldásakor visszakerül a rendszerbe, ugyanis jogszabály írja elő, hogy azt az intézménytől nem lehet elvonni.

A kollégiumi kinevezéseknél a delegálás rendje nem változott, továbbra is fele-fele arányban döntöttek a tagok személyéről a szakmai szervezetek és a nemzeti erőforrás miniszter. Bár a hivatalos kinevezési okmányok átadása csak január 19-én lesz, addigra már minden kollégium megtartja első ülését. L. Simon László, a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke elmondta, hogy a pályázók csak az előnyeit érzik majd meg a kollégiumi rendszer átalakításának. A kollégiumok összeállításánál szerepet játszott, hogy esztétikai értelemben széles kört fedjenek le (vagyis ne legyen olyan szakmai kör, ami a párhuzamok megszüntetése után lefedetlen maradna), ezen kívül a szakmai rátermettség mellett fontos volt, hogy minden kuratóriumban legyen NKA-s tapasztalattal rendelkező tag, valamint hogy egyenlő arányban képviseltesse magát a főváros és vidék.

A kollégiumok pénzügyi keretét tekintve a szépirodalom, illetve a könyv- és folyóirat-kiadás területének kedvez az idei év, annak köszönhetően, hogy a Márai-program második fordulója még hátra van, s az előző év költségvetéséből megmaradt összeg hozzáadódott az idei kerethez. Több kollégium programjában is foglalkoznak a digitalizálással, ez az egyik oka annak, hogy ezek a területek rendelkeznek idén a legtöbb kiosztható pénzzel. A Könyvkiadás Kollégiuma a Márai-programhoz hasonló rendszerben kívánja támogatni a könyvkiadást, eszerint a továbbiakban a támogatásból jelentős rész arra fordítható, hogy a megjelentetni kívánt könyvekből a könyvtárak részére az NKA megvásároljon példányokat. Amelyik kiadványra nincs annyi kereslet, hogy megérje kinyomtatni, ott valószínűleg az elektronikus formára fog az Alap támogatást adni. A Kollégium tervei között szerepel továbbá a digitális kötelespéldány beküldetése a Digitális Könyvtárba  minden pályázatot nyert mű esetében. A folyóiratoknál a 2012-es támogatásokról már január 16-án döntenek. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, a Kollégium célja az átalakuló olvasáskultúra megerősítése az NKA támogatásával. A változás lényege az lenne, hogy ne csak a megjelentetésben tudjon segíteni az Alap, hanem az olvasókhoz is el tudja juttatni ezeket a kiadványokat. „Tervezzük, hogy az NKA által támogatott folyóiratok az Alapon keresztül jussanak el a könyvtári olvasókhoz, ahogyan a Márai-programban is: úgy, hogy a könyvtáraknak ez ne kerüljön pénzbe” – nyilatkozta Bednanics Gábor, a Folyóirat-kiadás Kollégiumának vezetője. Az olvasást népszerűsítő rendezvényekre a Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiuma ír ki pályázatokat.

Nemzeti Kulturális Alap sajtóreggeli, 2012. január 6.