Film

Forgatókönyv versus fejlesztés

Filmíró napok
Eőri Brigitta
2011. december 27. kedd

December tizenharmadikán zajlott a Filmíró napok második felvonása a Millenáris Fogadóban. Az est moderátora, Köbli Norbert régi ismerősként szólította fel a színpadra a meghívottakat: Divinyi Rékát (Magyar Nemzeti Filmalap Zrt., forgatókönyv-fejlesztő szekcióvezető), Havas Ágnest (Magyar Nemzeti Filmalap Zrt., vezérigazgató), Hegedüs Bálintot (forgatókönyvíró), Németh Gábort (író-forgatókönyvíró, SzFE forgatókönyvíró-művészettanár), Tasnádi Istvánt (forgatókönyv- és drámaíró), Zomborácz Virágot (forgatókönyvíró) és végül Andrew G. Vajnát (filmügyi kormánybiztos), aki Skype-kapcsolattal volt elérhető. A hallgatóság jártassága a mozik és színházak világában nyilvánvaló volt már abból is, ahogyan négy óra előtt elfoglalta a helyét: a mobiltelefonokat lehalkítva, csendesen várta a Skype beállítását és a beszélgetés kezdetét a körülbelül százötven fős közönség.

Először Kiss Enikő, a Media Desk Magyarország Iroda vezetője, az est társszervezője hívta fel a figyelmet a képzéseikre, amelyek két fő területet fednek le: a forgatókönyvírást a fejlesztés és az alkotói csoportok felől, és a menedzsmentet. Két új művet mutattak be; Robert McKee Story című könyvét és Syd Field Forgatókönyv című munkáját. Előbbiről a fordító, Zágoni Balázs, utóbbiról a Cor Leonis Kiadó képviselője beszélt. A mai magyar vonatkozó szakirodalmat tekintve mindkét könyv hiánypótlónak számít (noha a beszélgetés egy későbbi pontján Németh Gábor megnyugtatta a hallgatóságot, hogy a nagyjából ezer-ezerötszáz darabos szakirodalmi kánon nálunk is elérhető angolul).

A könyvek után dinamikus beszélgetés alakult ki a forgatókönyv fejlesztésről. Divinyi Réka és Hegedüs Bálint egymást kiegészítve erősítették meg, hogy mind a forgatókönyvek témája és stílusa, mind pedig a fejlesztők ízlésvilága különböző, ezért csak egy nézőpont a fontos: jó-e a forgatókönyv? Andy G. Vajna arról beszélt, hogy miknek kell feltétlenül készen lennie egy film forgatása előtt: szerinte a munkák elkezdését megelőzően be kell fejezni a forgatókönyvet és a költségvetés tervezetét is.

Tasnádi Istvánt a színház felőli megközelítéssel szélesítette a beszélgetés témáját. Leszögezte, hogy a film a színházból nőtte ki magát, manapság mégis nagy a különbség aközött, hogy mit keres egy színház, és milyen forgatókönyvet keresnek a filmesek. Véleménye szerint a színházak nem keresik, nem kereshetik az új történeteket, amik így beszorulnak a stúdiókba.

Zomborácz Virág saját európai és egyetemi tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, kiemelve, hogy a nyelvi nehézségek még most is jellemzőek.

A beszélgetést végül nyitottá tették a közönség számára, mely során további érdekes témák merültek fel, például az utolsó vágott változat jogának kérdése. Ezzel kapcsolatban Divinyi Réka megnyugtatta a kérdezőket: leszögezte, hogy csupán azon igyekszik mindenki, hogy a legjobb változat kerüljön a mozikba, és törekednek a konszenzusra az alkotókkal. Szóba kerültek az első filmes írók, és a köztük és a readerek közötti átfedés is. A koprodukciókkal kapcsolatban elhangzott, hogy lehetőség szerint a kisebbségi résztvevők ne csak az utómunkálatokba szálljanak be. Noha sok kérdés maradt nyitva, és bőven van min változtatni, a szakma és a közönség bizakodva készülhet a legközelebbi, tavaszi találkozóra is.

Filmíró napok, Budapest, Millenáris Fogadó, 2011. december 13.

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.