Képzőművészet

Az igazi Petőfi

A PIM „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” – Petőfi választásai című kiállításáról
2011. november 21. hétfő

2011. szeptember 22-étől új kiállítással várja a Petőfi Irodalmi Múzeum az irodalom iránt érdeklődőket. Petőfi Sándorral kapcsolatban számtalan legenda kering. A tárlat megálmodói, Kalla Zsuzsa irodalomtörténész és Androvitz Anna művészettörténész célja az volt, hogy lerombolják a sztereotípiákat, amelyek a költő alakja körül születtek, fölfedjék a sok ember előtt ismert történetek valóságtartalmát, elkülönítsék a mítoszt a történelemtől.

A szervezőknek fontos volt, hogy minden korosztály érdekesnek és hasznosnak találja a látottakat. Múzeumpedagógusok közreműködésének köszönhetően a kiállítás sok kreatív ötletet tartalmaz. A rengeteg digitális felületnek és a megfogható tárgyaknak köszönhetően a gyerekek számára is élvezetes az ittlét és a tanulás: digitális térkép, játékok, felpróbálható kalapok és ruhák segítik a költővel és korával való ismerkedést. Külön érdekességnek számít, hogy hologramos kivetítés is látható, melyen 19. századi alakokat életre keltő színészek egy jelenetet játszanak el.

A sok ötletnek és újdonságnak köszönhetően nem egy olyan tárlat közepébe csöppenünk, ahol csendben, semmit sem megérintve, a legnagyobb óvatossággal járjuk be a termeket, hanem azt érezhetjük, hogy mi is részesei lehetünk a történteknek, hiszen az interaktív táblákon a mi érintésünk révén kelnek életre az események.

Több termet bejárva ismerhetjük meg az igazi Petőfit: Milyen volt a személyisége? Hogyan vált „költőikonná”? Milyen döntéseket hozott, és ezek hogyan befolyásolták sorsát? Nem a kronológián van a hangsúly, hanem az egyes eseményeken, amelyek fontosak voltak az életében. Persze annak érdekében, hogy eligazodjunk az életútban, szükség van az évszámokra, ezért minden teremben vörösen világító táblák jelzik a padlón, hogy melyik évnél tartunk. Szobrok, képek, tárgyak, ruhák segítségével elevenedik meg a költő élete, kora, a 19. század történetei és társadalma.

Minden terem egy-egy fontos eseményt állít középpontba. A legelső helyszínen a gyermekkor tárul elénk. Versek olvashatók a falon, láthatjuk Petőfit kisdiákként egy festményen, olvashatunk csínytevéseiről és betekinthetünk a szülői házba is. Ebben a teremben az a sztereotípia dől meg, mely szerint a költő szegény paraszti család sarja, aki rossz körülmények között nevelkedett, és ebből kitörni akarva hagyta el a szülői házat és indult el, hogy legyen belőle valaki. Nos, valójában Petőfi a mezővárosi polgár életterét élvezhette. Szülei többször is új iskolába iratták, hogy a legkiválóbb intézményekben tanulhasson, és szerették volna, hogy értelmiségi pályára lépjen. Ezért meg is tettek mindent addig, amíg a család tönkre nem ment.

A következő terem három fontos szerepet emel ki az életéből: a katonát, a színészt és a költőt. Számos próbálkozás (dicsőséget szerezni katonaként a szeretett haza szolgálatában, különböző színházi játékokban szerepelni) után a költővé válás hozta meg számára a sikert. A harmadik helyszín ezzel részletesen foglalkozik. Vahot Imre, a Pesti Divatlap szerkesztője felfigyelt a fiatal Petőfire, és mindent megtett azért, hogy a költő másnak is feltűnjön, ezért nekiállt, hogy mai szóval élve „sztárt” csináljon belőle. Tehát egy újabb sztereotípia semmisül meg: Petőfi nem a semmiből feltűnve, egyik napról a másikra vált híressé, hanem Vahot közreműködésével lett egyre ismertebb. Érdekes, hogy ennek egyik eszköze a ruhaválasztás volt. Azt gondolnánk, hogy a magyaros viselet mindennapos, átlagos öltözködési mód volt a korban, pedig ez nem így van, ez is a szerkesztő ötlete volt. Petőfi feltűnő jelenséggé vált ruháival, ez is hozzájárult népszerűségéhez. Ám nemcsak költőként ér révbe ekkoriban, a szerelmet is megtalálja. Szendrey Júliában (aki nőként szintén nem mindennapi jelenség volt) hozzá illő társra lelt.

A következő teremben már a forradalom és a szabadságharc éveit ismerhetjük meg. Digitális felületeken helyszínről helyszínre követhetjük az eseményeket, és egy számítógépes játék is a segítségünkre van abban, hogy március 15. minden részletét megismerjük. Petőfi politikusként nem volt sikeres, a kiállításon kiderül, hogy ebben a szerepben miért bukott el. Hiába öltözött Szendrey Júlia is nemzeti színű főkötőbe, és hiába tettek meg mindent, nem sikerült ezen a pályán érvényesülnie. A szabadságharc bukása Petőfi bukását is jelentette. Halálának körülményeit is feltárja a kiállítás. De halálával nem tűnt el, hanem még híresebbé vált. A fizikai lét végével kezdődik a világhírnév. Az utolsó terem feltárja, milyen a mai Petőfi-kép: hogyan hatott a művészetekre, kik mely verseit zenésítették meg, és mekkora a költő „digitális lábnyoma”, azaz az interneten, a YouTube-on lévő jelenléte.

A kiállítás fantasztikus. Számos érdekességet, modern megoldásokat, eddig még nem látott tárgyakat szemlélhetünk meg. A gyerekek vagy nagyobb diákok számára is hasznos, hiszen Petőfi minden érettségi tételben helyet kap, és itt garantáltan megismerjük a költemények mögött meghúzódó embert. De ugyanúgy élvezhetik a felnőttek is, fölismerve, hogy a bennük élő Petőfi-kép mennyire egyezik a valósággal. Mindenkinek tartogat valami újat, izgalmasat, ezért ne habozzunk, hanem ismerjük meg Petőfi igazi arcát.

„Ki vagyok én? Nem mondom meg…” – Petőfi választásai
Petőfi Irodalmi Múzeum 2011. szeptember 2016. szeptember

további írásai

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.