Zene

Világzene a VOLT Fesztiválon

2011. szeptember 25. vasárnap

A világzene elnevezést a nyolcvanas évek óta használjuk azokra a muzsikákra, amelyek nem sorolhatók be egyetlen klasszikus zenei vagy könnyűzenei stílusba sem. Igen gyakran népzenei gyökerük van, egy-egy nemzet zenéjének jellemző alapmotívumaiból, hangulatából táplálkoznak, és az adott kultúrkörben elterjedt hangszereket használnak. Ma már olyan pop, punk, rock vagy hiphop jellegű zenéket is ide sorolunk, amelyek dallamvilága balkáni vagy cigányzene. Ahogy az eddigi VOLT fesztiválokon, ez évben is nagy szerepet kapott a világzene, sőt idén talán még nagyobbat, mint korábban, hiszen a rendezvénysorozat első napja a soros magyar EU-elnökség záróünnepélye volt. Június 29-én Sopron kempingje világzenei kavalkáddá változott, déltől kifulladásig tartottak a közös zenélések és a koncertek. A VOLT Európa Kempingjébe az Unió 27 tagállamából érkeztek fiatalok, hogy részt vegyenek a fesztivál színes programjain. A különféle nemzetek fiataljai, amatőr zenészei a fináléban együtt játszották el az EU himnuszát, Beethoven Örömódáját.

A világzenei kínálatot az MR2–Petőfi Rádió színpadán előbb a Romano Drom, a Szilvásy Gipsy Folk Band és a francia Lo’Jo erősítette, este pedig a szerb Emir Kusturica & The No Smoking Orchestra, illetve az osztrák Deladap!. A legnagyobb szenzáció persze Emir Kusturica fellépése volt. Kinek ne lenne ismerős például A cigányok ideje (1989) vagy a Macska-jaj (1998) című kultuszfilm, amelyet ő rendezett? – ha más nem is, a rengetegszer feldolgozott betétdalok, Goran Bregović szerzeményei, az előbbiből az Ederlezi, utóbbiból a Bubamara biztosan. Kusturica néhány éve írt egy punkoperát is A cigányok idejéből, amelyet a párizsi Operaház mutatott be 2007-ben. Szintén néhány évvel ezelőtt a Manu Chaónak rendezett klipet (Rainin’ In Paradise). Kusturica filmrendezőként, színészként és zenészként is megállja a helyét, a vele koncertező szarajevói The No Smoking Orchestrának 1987 óta tagja. Az autentikus népzenei elemeket felhasználó cigányzenekar a rock és a punk elemeit is beleszövi dalaiba, az Új Primitivizmus (Novi Primitivizam) jegyében. A neoprimitív szubkulturális irányzat az 1980-as évek elején született meg Szarajevóban, és – bár „VII. Kongresszusán”, 1987-ben feloszlatta magát – hatása azóta is tovább él, például Kusturica zenekarának dalaiban, amelyekben humorral ötvözik a punkot és a balkáni cigányzenét:

A soproni koncerten hatalmas tömeg táncolt és énekelt a jól ismert balkáni dallamokra. Ezek Kusturicáék után csak folytatódtak. Az osztrák Deladap! következett, amely a hagyományos cigányzenét a progresszív jazz, a pop és az elektronika elemeivel vegyíti. Nevéhez hűen – a Deladap! nagyjából annyit tesz, hogy „add nekem a ritmust!” – pörgős dalokkal folytatta a közönség táncoltatását, a VOLT Fesztiválon már sokadik alkalommal. A prágai születésű DJ-producer, Stani Vana alapította zenekar Bécsben működik, ám tagjai a környező országok szülöttei, így az együttes igazi multikulturális csemege.

Mindeközben délután a nagyszínpadon a román Mahala Rai Banda nyitott, majd a hazai Parno Graszt képviselte a világzenét. A Mol-színpadon a hazai színtérről a fiatal Bohemian Betyars, az Analog Cuvée és a Balkan Fanatic szórakoztatta a közönséget, külföldről a cseh Gipsy.cz és az olasz Figli Di Madre Ignota. A Gipsy.cz ma az egyik legsikeresebb cseh banda. Radoslav Banga zenekarában a cigányzenéé a főszerep, de mindezt modern hiphoppal, rnb-vel és popzenével fűszerezik. 2007-ben jelent meg debütáló albumuk, amely hazájukban hamar aranylemez lett. Íme az egyik dal a lemezről:

A milánói Figli Di Madre Ignota több mint tíz éve alakult, a 2007-es Fez Club című albumuk óta „spagetti balkánnak” nevezik zenéjüket. Nevük olaszul azt jelenti: „ismeretlen anya gyermeke”, azokra az árvákra utalva, akiket nem akarnak felnevelni a szüleik, noha ismerik őket. A Figli Di Madre Ignota zenéje kevésbé szomorkás, mint a neve, hatalmas hangulatot varázsolnak minden koncertjükön, a polkát, a ska és a patchanka stílusát keverik klezmer és dub elemekkel:

A 19. VOLT Fesztivál nagy sikert aratott: összesen százkétezren vettek részt rajta, és már az első nap elfogytak a bérletek, a zárónapra a napijegy is, kikerült a „Teltház” felirat – és ehhez nagymértékben hozzájárult a széles világzenei kínálat is.

VOLT Fesztivál, Sopron, 2011. június 29. – július 2.

további írásai

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.