Mappa

Az e-book: jövő vagy utópia? II. rész

2011. szeptember 25. vasárnap

Az e-könyv és a hagyományos könyv viszonya

Aki foglalkozik az elektronikus könyvekkel akár érdeklődés, akár forgalmazás szintjén, mind azt találgatja, mikor veszi át az e-kiadás a nyomtatott könyv helyét, és milyen mértékben. Akikkel interjút készítettem, tizenöt-húsz év múlva várják az elektronikus könyvek nyomtatott könyvvel egyensúlyba kerülő elterjedését. Többen az oktatásban és a folyóiratok terén látják az e-könyvek mindennapi használatát, és a generációs különbségekkel magyarázzák feltevésüket. A felnövő generációnak már természetes a számítógépes környezet és az okostelefon. Nekik már nem testidegen, hogy e-readeren olvassák a buszon a napilapot vagy a folyóiratot. Szabó Gábor, a Fókusz Könyváruház igazgatója szerint először a lapkiadás területén jelennek meg az e-kiadványok. Az oktatás területe is kiaknázatlan még. Az e-olvasókat gyártó cégek nem véletlenül érvelnek azzal, hogy a gyermekeknek nem kellene nehéz táskákat cipelniük az iskolába, elférhetne az összes könyvük egy készülékben. Már kaphatók olyan készülékek Magyarországon is, amikre jegyzetelni is lehet, így lassan a munkafüzeteket sem kellene kinyomtatni. Már külföldön[1] és Magyarországon[2] is megindultak az e-tankönyvekre irányuló kezdeményezések, fejlesztések.

Az e-könyves piac alakulása függ a gazdaság és a politika alakulásától is. A gazdasági világválság napjainkban is minden bizonnyal hátráltatja az e-könyvek áttörését Európában, hazánkban pedig az egyéb államadósságok miatt még jobban. Az offline könyvek vásárlása is csökkent az elmúlt években, így nem csoda, hogy a hússzor-harmincszor annyiba kerülő ekönyv-olvasókat sem vették meg az emberek. A gazdasági helyzet javulásával és az árak csökkenésével azonban az ekönyv-piac várt terjeszkedése is minden bizonnyal megtörténik. A kismértékű növekedésnek oka lehet, hogy egyelőre nincs nagy válaszék sem a magyar nyelvű e-könyvek, sem az itt kapható e-readerek terén. Habár 2009-hez képest az e-könyv vásárlóinak száma nőtt az elmúlt évben, tudni kell, hogy egy-két éve hozták forgalomba Magyarországon ezeket a készülékeket, és mindössze négy-ötszázezren rendelkeznek ma e-book olvasóval.

Érdemes az e-könyvek keresletét összevetni az offline könyvpiac alakulásával. Bár az e-könyvek fogyásáról nincsenek pontos statisztikai adatok a birtokomban,[3] de Szabó Gábor elmondta az ekonyv.hu weboldalon az elektronikus könyvek forgalmában a szépirodalom kapja a főszerepet, a szakkönyvek pedig sajnos itt sem teljesítenek túl jól, pedig szerinte az ekönyv-piac megoldás lenne az offline szakkönyvpiac hanyatlására. A tudományos munkák nagy része szövegszerkesztővel, számítógépen készül, így a digitális példány könnyen bővíthető, valamint egyszerűbb a szövegen belüli keresés. Rámutatott azonban arra is, hogy a szakkönyveket elsősorban egyetemisták használják, és egyelőre nem mérhető, hogy mindenki elolvassa-e az összes feladott szakkönyvet (a vízjeles megoldás és az e-könyv elterjedése után az lenne), ezen kívül nem biztos, hogy lenne keretük megvenni az összes kiadványt, amit használniuk kell. A kölcsönzés például erre az esetre nyújtana kitűnő megoldást a fogyasztóknak, akár könyvtárakon, akár a terjesztőkön keresztül történne. A szolgáltatók esetében természetesen már lényeges kérdés, hogy a kereskedők és a könyvtárak hogyan egyeznek meg a szolgáltatást illetően.

Németh Márton a Könyvtári Figyelő 2008/2. számában közölt írásában[4] összefoglalta az e-könyvek könyvtári piacának fontos pontjait, valamint felvázolta a kölcsönzési lehetőségeket. Először is azt emelte ki, hogy az e-könyves rendszer segítségével pontosabban tudunk keresni, a konkrét információt sokkal hatékonyabban és gyorsabban el tudjuk érni, mivel a keresőprogram a digitálisan tárolt szövegen belül is képes keresni, míg a papír alapú könyveknél ez kevésbé oldható meg. Az e-könyvek mellett szól még, hogy nem minden elektronikus könyv ültethető át papírra, hiszen a jövőben valószínűleg egyre több olyan e-könyv lesz, amely multimédiás felületként is szolgál, tehát illusztrációként nemcsak képek, hanem hangfájlok, videók is szerepelnek, vagy csupán a szövegbe olyan hivatkozások vannak beszúrva, amire rákattintva egy másik oldalra jutunk, onnan pedig visszamehetünk az eredetileg olvasott oldalra, de folytathatjuk az olvasást onnan is, ahova kerültünk. Például a Scene7 nevű program a PDF- és a Flash-technológia képességeit ötvözi. „A lapozást látványosan imitáló, beépített grafikát és animációt kezelő, tetszőleges részletek kinagyítását, valamint az e-könyv 360 fokos körbeforgatását is lehetővé tévő, gazdag metaadat-kezelést kínáló technológia először az exkluzív képes kiadványoknál jelenik meg. Ízelítőt ad a technológia jövőjéből, amelyben az e-könyv a hozzáadott új vizualizációs elemekkel együtt papíralapon már nem lesz egy az egyben leképezhető”.[5] Az e-könyvek ilyen természete a jövőben mindenképpen megváltoztatja az olvasási szokásokat, a lineáris olvasás átalakul hálózatszerű olvasási rendszerré.

Az e-könyvek és a könyvtárak

Valójában a szakértők véleménye szerint a jövőben nem fog eltűnni a papír alapú könyv a kínálatból, „csupán” átalakul a könyvpiac és a könyvtári rendszer. Elképzelhető, hogy húsz év múlva nem fognak offset gépeken könyvek, folyóiratok készülni, hanem azt a kevés könyvet és folyóiratot, amelyre papír alapon szükség lesz, digitális nyomdákban fogják előállítani. Arról, hogy kik lesznek azok, akik igénylik papír formában is az e-könyveket, többen hasonlóképpen vélekednek: úgy gondolják, hogy természetükből adódóan a könyvtárak lesznek azok a pontok, ahol húsz év múlva is kellenek nyomtatott kiadványok.

A könyvtárak már évek óta törekednek a digitális kiadványok kölcsönözhetőségének lehetővé tételére is, amire nyugati minta szerint két variáció kínálkozik: az egyik, hogy a kiadóval és az aggregátorszolgáltatóval olyan szerződést kötnek, ami nemcsak korlátozott számú eszközön engedélyezi a dokumentum megtekintését, hanem online, linkre kattintva is megtekinthető lesz bizonyos ellenszolgáltatási díj fejében. Így akár otthonról is lehet majd kölcsönözni e-könyvet a könyvtárakból. Ez esetben a határidő lejárta után a kölcsönzés ugyanúgy meghosszabbítható lesz, mint a hagyományos könyveknél, mert a felhasználó új licensszel aktiválni tudja a hozzáférését. Emellett persze szükség lenne arra is, hogy a könyvtár fizikai terében lévő zárt informatikai hálózaton az összes állomány letölthető legyen. Németh Márton írása alapján ezen belül is kétféle módon lehet kölcsönözni attól függően, hogy a NetLibrary vagy az Ebrary szolgáltatót választja-e a könyvtár.

A másik lehetőség az, ami most az OSZK-ban is megvalósul. Az EOD (E-Books Digitisation On Demand, magyarul: e-könyvek digitalizálása felhasználói igény szerint) projekt felhasználóbarát, EU által is támogatott kezdeményezése, melynek többek közt az OSZK is a részese, kidolgozott egy könyvtárak számára is igen gazdaságos kölcsönzési-kereskedelmi módszert: A résztvevők online katalógusában az EOD ikonjára kattintva a nem szerzőijog-köteles műveknél egy gombnyomással digitális másolatkérés kérhető az adott könyvekből. A dolog különlegessége, hogy az olvasó döntheti így el, hogy mihez kíván digitálisan hozzáférni, és a dokumentumot többféle minőségben is kérheti: például extra minőségű e-könyvben, ami úgy néz ki, mint az eredeti mű (ezt optikai karakterfelismeréssel biztosítják, de sajnos az 1800-nál korábbi munkáknál ez a lehetőség nem garantált). Külföldön a legtöbb könyvtárban online átutalással lehet fizetni, de valahol akár személyesen is, és az e-könyvet többféle hordozóra is kérheti az olvasó. A digitalizált kiadvány ugyanannyiba kerül, mint az eredeti, kivéve, ha valaki az extra minőségű változatot csak alapminőségű verzióban kéri, mert úgy olcsóbb.[6] A fentiek tükrében azonban kérdés marad, hogy mi lesz az online, ingyenesen elérhető tartalmak sorsa: továbbra is térítésmentesen lehet hozzájuk jutni, vagy az EOD részeként kell majd értük fizetni (akár csak minimális összeget is) megtekintésükhöz?

Sok kérdés van még, amelyre az elkövetkező évek adnak majd választ. Az biztosnak látszik, hogy az e-book felemelkedőben van, s az is, hogy a papíralapú könyvek olvasása átalakul majd. Azt is szinte biztosra lehet venni, hogy mindezek következtében a kultúrabefogadási szokásaink is megváltoznak, s ehhez kapcsolódóan a kultúra mint áru szerepe is más lesz, sőt a kulturális piacon is jelentős átrendeződések várhatók. A legjobb az lenne, ha mindezeknek a folyamatoknak nem elszenvedői, hanem haszonélvezői lennénk.


[1]
Például: http://konyvmolyz.web4.hu/cikk/terjeszkednek-az-elektronikus-konyvolvasok (2011. 03. 28.)

[2]
Például: http://www.mozaweb.hu/index.php?domain=mozaweb&cmd=mainpage (2011. 03. 28.)

[3]
Csak fogyasztási listákat találtam az e-könyves portálokon, amikből legalább az arányokra lehet következtetni. Például: http://adamobooks.hu/adamo_books__ekonyvek__nyitolap.html (2011. 03. 30.)

[4]
Németh Márton, Az e-könyvek szolgáltatása profitorientált dokumentumpiaci körülmények között, Könyvtári Figyelő 2008/2, 234-240.

[5]
Németh Márton, i. m., 235.

[6]
Bővebben: Németh Márton, i. m., 238-240.

további írásai

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.