Archívum

a mágus; gosztola

Péntek Imre
2007. október

a mágus

keveri ügyest tök a lap
amivel ütni is lehet
nagy dolog ez már emberek
pitíz a valutaalap
fejére kötve harci pánt
nehány rohamra meg nem ing
lenézi rózsás elveink
a fintorokra rá se ránt
idef(r)igyelj panelproli
égen földön csak benne bízz
mindenki más a jégre visz
és leszakad a fregoli
kinézel ajtón ablakon
mindenütt ígéretek
amit tesz csakis értetek
s rövidül a fűtésszezon
nincs messze már a győzelem
az utca rózsaszínben úsz’
szárazon jár a vízibusz
bár ez kissé előnytelen
szövegeblogja  konyhacsap
lefolyón fölfele folyik
úszkálnak benne jó sztorik
hogy meg-megáll a lomha agy
aki csak tud az menekül
ha lehet árkon-bokron át
szállítja Mávaut s a Máv
álcázva magát remekül
ám épül már a lasz vegasz
a hortobágyi sivatag-
ra jönnek szerencsefiak
bármi áron de „lesz vigasz”
pirosra tesz a kaszinó
biztos nyerőnek áll a bál
ő mondja meg mi a szabály
nincs ebben semmi (hús)hagyó
nem tetszik húzz el kisapám
mordul egy-két verőlegény
biztos helyen a nyeremény
a mágus konyhaasztalán

gosztola

kialszik a tószem csillogása
egy kis halacska kap a fény felé
(visszaesik ahogy elhibázta)
gyöngyházszínű derengés az ég
bagoly húz át a lankás part fölött
(vadászatán a párja nincs vele)
erdő felől nyomulni kezd a köd
fázós fenyők fanyar lehelete

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.