Archívum

Történet lett; Most életlen; Üsse kő

2003. október


Történet lett

Meghatódott az üvegszem átható pillantásától,
ha kézfejére tévedt egy ujj, s amikor a varjú
elébe pottyantott egy diót, égi jelnek vélte;
nála történet lett a bőrébe fúródó tűlevél
árnyékából, egy felhő foszlányából is, bizony,
nem volt megnyugtatóan fölkészítve a szerelemre.

Most életlen

Eszembe se jutott, hogy kimaradhat életem,
mint amikor már tavasszal leesik az első hó,
keresztül-kasul átfújnak rajtam történeteim;
pedig milyen büszke voltam éleslátásomra,
mondták is, úgy nézel, mint aki a vesébe lát,
s most életlen vagyok, magamra alig ismerek.

Üsse kő

A közös horoszkóp százalékarányához se ragaszkodom,
eltekintek attól, hogy meghatározzam szépségének fokát,
okosságát, és eszemben sincs kigondolni a részleteket;
üsse kő, ha nem hasonlít kedvenc kavicsaink erezete,
esténként majd úgyis egymásba ömlenek gyerekkorunk
folyói, s mindig megérzem, mikor lecsúszik a takarója.

további írásai

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.